Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A hajdani törcsvári uradalom jogi állapotjához. Brassó város és a hétfalusiak több százados birtok pere - I. közl. 49

TÖRTÉNETI TRODÀLOM. birtokok és javadalmak városiakra és községiekre különittettek el, és sok községi tulajdon : erdők, havasok, legelők, malmok sat. Brassó városra Írattak át, a mi által a községek vagyona s korábbi haszonélvezeti joga megkárosittatott. Egyidejűleg a szászok a felségtől megnyerték, hogy egyfelől a szász nemzet közös, a városok és községek külön adósságai törlesztése végett a lakosokra személyes adó rovassék ki, másfelől ugyané czélra a községi javakból : erdei makkolásból, pálinkafőzésből és korcsmárlási jogból új jövedelmi forrásokat nyithassanak. Ez is a község jogait csorbította meg. Sőt a városi tanács ez alkalmat egy távoli nagyobb czélra is felhasználta t. i. felsőbb jóváhagyás mellett a községek lakosainak úrbéri tartozását önhatalmúlag szabályozta. Ezekből a Hétfalu községei meggyőződtek, hogy Brassó városnak elhatározott szándéka őket mesterséges líton jobbágyukká tenni, a mit 1780-ban valósítottak is az udvar által hűségéért különösen kedvelt br. Bruckenthal Sámuel szász nemzetiségű erdélyi kormányzó által, a ki a községek úrbéri összeírását s jobbágyi tartozásuknak a Seeberg-féle összeírás alapján megállapítását egy kormányi bizottsággal, a feddőzés, katonai karhatalommal fenyegetés, s a panaszló községi tagoknak mint állítólag bujtogatóknak elfogatása eszközét is használva vitetett véghez, melynek adatai valóknak vétetvén, Hétfalu községei az 1786-iki összeírásba valóságos úrbéreseknek Írattak be. Itt kezdődik Brassó város nemesi földesurasága, Törcsvár és Hétfalu községei úrbéres jobbágy-volta. A nép panaszolt a kir. kormányszéknél, mely bocsátott is ki védelmére rendeleteket ; egy 1778-ki kir. leiratban maga az uralkodó elismerte, hogy a hétfalusi községek lakóinak urbéres-volta és birtokuk természete, valamint szolgálataik mennyisége nem bizonyíttatott be, a kormányszék tehát kísérelje meg a felek közt a békés úton való kiegyezést ; de fenn a kormányzó br. Bruckenthal Sámuel, alant szász ispán br. Bruckenthal Mihály az ügynek más fordulatot adtak, Brassónak sikerült czélját gyönge ellenfeleivel szemben elérni. A kormányszék levéltára számtalan panasziratot őriz, melyekben a város tanácsa kegyetlen bánásáról, a nép szószólóinak üldözéséről, elfogatásáról és vasbaveretéséről tanukkal igazolt tények fordulnak elé, de sikere nem volt. A. 140 év előtt megkezdődött birtokjogi egyenetlenség közelebb fejeztetett be, országos főerdőmester Bedő Albert miniszteri tanácsosnak, mint a belügyi, kereskedelem-, ipar- és földmívelésügyi s később igazságügyi miniszterek kiküldött biztosának Lásd: Királyfiildi viszonyok ismertetése. Budapest. 1870. IT. köt. 245—265 11.