Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: A Hunyadiak kora Magyarországon VI. k. írta dr. Csánky Dezső 499

502 TÖRTÉNETI IRODALOM. hiszen rajtuk alapszik a középkor, és mégis, történetük helyett tudákos hagyományokra voltunk utalva. És nemcsak a történész járt így, hanem a régész, a nyelvész stb. mindnyájan, kik ilyen speciális adatokért hasztalan fordultak történetírásunkhoz. Mennyi jó eszmét csirájában ölt el e gyámoltalanság, hánynak buzgóságát lohasztották le ezek az apró, de a kimerülésig fárasztó akadályok. Mától kezdve ilyenekkel nem kell vesződnünk, nemcsak megtaláljuk azt, a mit keresünk, de e mellett sok más olyat is, a miről fogalmunk sem volt. A nyelvész egy egészen ismeretlen nagy nyelvanyagra talál abban a sok ezer betűhíven másolt hely- és személynévben; a műemlékek kutatója hiteles történetet kap az egyes várak, kolostorok, templomok stbről. Ámde ezek mindössze is csak becses részletek. Mik azok szemben azzal a teljes képpel, melyet Csánki műve az egész országról fog nyújtani. Az egyes megyék és vidékek, melyekkel középkori okleveleinkben lépten-nyomon találkozunk, idáig jóformán csak puszta nevek voltak előttünk, minden élet, minden jellemzetesség nélkül. Egyiket a másiktól megkülönböztetni legföljebb csak a mostani helyzetből vont félszeg következtetés alapján lehetett. Bizonytalan, szürke egyformaságba futottak össze szemünk előtt e területek s mentül régibb korba mentünk vissza, a homály mindinkább sűrűbbödött. Pedig ha ez egyes terűletek a XIV., XY. századokban markáns vonásokban állanak szemünk előtt, abból a régi, sőt a legrégibb korokra is biztos következtetéseket vonhatunk. Mert a talaj nemcsak mint közvetlen physicai tényező, nemcsak általános földrajzi helyzete által hat a népek sorsára. Ezek jobbára állandó tényezők, hatásaik, melyeknek változásai nem emberi időszámításhoz vannak mérve, megint csak állandó eredményeket adnak, a népek charakterét formálják meg inkább, mintsem történetüket. Azonban a napi történelemnek: az örökké változó eseményeknek sem néma színtere a talaj, mert mint az emberi vagyon és munka objectuma, a birtokok eloszlása és minősége által folytonos és döntő befolyást gyakorol. S amint e szempontból az egyes országok más és más jelleműek, ezeken belül az egyes részek is kisebb-nagyobb mértékben kifejezett individualitást képeznek. A mód és lehetőség, a középkori Magyarországot egyes megyéiben így megismerni, csak most lesz megadva a Csánki könyve által. Ez képezi nagy jelentőségét. Azt tanuljuk belőle például, hogy a középkorban hegyes vidékek, általában, nagy uradalmak keletkezésére vannak praedestinálva, mert várak építésére a legalkalmasabbak, falvak telepítése pedig ott sokkal nehezebb, költségesebb, s így mindkettőre csak a gazdagok képesek. A várakkal s környékükön falvak tele-