Századok – 1890

Értekezések - IFJ. JANKÓ JÁNOS: A magyarországi tatárjárás leírása a khinai évkönyvekben 44

48 KÜLÖNFÉLÉK. beismerte, hogy az ő vitézsége okozta a Kie-Lien elleni háború szerencsés kimenetelét. Ogotai halála után a herczegek 1243-ra egy nagy gyűlésre hivattak egybe. Batu (— mivel Kujukkal rósz viszonyban volt —) nem akart oda elmenni, Szubutai azonban ösztönözte: »Te vagy most a herczegek közt a legidősebb, nem cselekszel helyesen, lia a meghívást visszautasítod.« Batu erre M 242-ben seregével visszaindúlt.« íme, a tatárjárás leírása a khinai évkönyvek szerint. Nem sokat tudat velünk, de az a kevés, ami benne foglaltatik, nem válik szégyenünkre ; IV. Béla magyar király vitézségét Khinában is ismerik, és a Sajó melléki ütközet heve a khinai forrásokban is meg van örökítve. Batu már-már meghátrált s csak Szubutai a nyugati hódítások hőse birta kitartásra. »Meglepő az, írja Lóczy, hogy a mongolok és ezek nyomán a khinaiak is a »magyar« nevet használják, midőn az egykorú perzsa és latin irók Hongross, Hungarus, Ungarus, az oroszok Ugry névvel jelölték meg nem­zetünket..« A Haczali hegység neve a Kárpátokra illik : a Tun-ning a Sajó folyót jelöli. E két név, jelenleg ismeretlen és talán azon nem-magyarajkú néptől származott, mely hazánk éjszakkeleti részén a mongolok idejében is lakott. Befejezésül végre a khinai feljegyzésekből ide csatolom az egyes főbb nevek jeleit is az eredeti ó-khinai jelekkel, melyek ma már nem használtatnak : Haczali = p â PE M Tun-ning = <$8 Tuna = ft $ Macha = f§ ^ Madjar = g ft £ Kie-lien = fâ # IKJ. JANKÓ JÁNOS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom