Századok – 1890
Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: IX. Bonifácz pápa bullái 485
486 DR. KARÁCSONYI .TÁNOS. III. A többi, kegyuraság alá nem tartozó javadalmat, (ha arra expectativás vagy bullás nem jelentkezett), a megyés főpap, a székesfehérvári káptalannál a prépost töltötte be.]) IV. A kegyuraság alá tartozó javadalmakra a kegyúr jelölte ki a neki tetsző, különben alkalmas egyházi személyt.2 ) A kegyurak eme jogát maga a pápa nyiltan elismerte, sőt határozottan megerősítette.8 ) Egész kötetünkben nincs egyetlenegy levél sem, a mely a bullást felhatalmazná a kegyuraság alá tartozó javadalmak elfogadására, mindig csak az egyházi személyek szabad adományozásához tartozó javadalom kiszemelése van megengedve. Ennélfogva visszaélés volt a pápai engedélylyel. ha a bullás vagy expectativás kegyúri javadalmat választott. De hogy e visszaélés előfordúlt, bizonyítja az épen ez időben 1397. októberben tartott országgyűlés következő törvényczikkelye : »Praeterea bénéficia ecclesiastica Bullati acceptare non valeant, nisi illi, quibus per patronos ipsarum ecclesiarum ipse ecclesie conferuntur« 4) E törvénynyel biztosítja a magyar országgyűlés a kegyurak jogát. De tévesen okoskodnék, a ki azt tartaná, hogy e törvényczikkely következtében a pápai adományozások megszűntek és a bullások kivesztek. Ha e czikkely csak eddig tartana: »Bénéficia ecclesiastica Bullati acceptare non valeant«, akkor helyes volna az okoskodás, de mivel rögtön utána következik : »nisi illi, quibus patroni.. .« nem lehet az általános, minden javadalomra kiterjedő rendelkezésnek vennünk, hanem csak a kegyúri javadalmakra kell vonatkoztatnunk. Az első pont alá tartozó javadalmakat továbbra is a pápa tölti be, s azonkívül volt még számos javadalom, melynek kegyura nem volt s a melyet épen azért az idézett törvényczikkely nem érintett. — Bizonyságúl erre itt van a most megjelent kötet adományleveleinek 9/1 0 része, ott van maga Zsigmond király, a ki 1397. után is kéri a pápát, hogy egyikmásik kedvelt hívének javadalmat adjon.5 ) De hát — kérdezhetnek — mi volt akkor a magyar királynak joga e tekintetben ? Megmondja ezt a legilletékesebb tanú, az 1387-iki országgyűlés. Ez évben a magyar rendek Zsigmondot bizonyos föltételek alatt királyukká választják. A föltételek közt van ez is : »Idegen !) V. ö. e kötet: 65, 385, 513, 53, 64, 468, 426, 489 stb. 11. 2) V. ö u. o. 346, 349 376 11. 3) V. ö. u. o. 7 6, 153 11. 4) Magyai- Történelmi Tár, III. k. 230 1. 6) E kötet 77, 80, 105, Í17, 118, 127 11.
