Századok – 1890

Értekezések - Dr. HUNFALFY PÁL: A magyar nemzeti krónikák - II. közl. 458

A MAGYAR NEMZETI KRÓNIKÁK. 463 ellen közrebocsátott, méltán azt várta volna, bogy a székeliek köz- és magán-joga a hun kort tükrözi vissza. Hisz azok egész Istvánig magokban, függetlenül és a magyar nemzettel való kapocs nélkül éltek — Szabónak tüzetes tanítása szerint. — Azok tehát a sokkal, majdnem félezer évvel régibb hun kormányi és birtoklási rendszert tartották volna meg ! A nagy-fejedelmek korában, mint Koiistantinus Porpliyrogcnitus értesít, a magyarok törzsei a folyók mentiben nomádoskodtak ; minden törzsnek területe közbirtok vala, a magánbirtoklás csak akkor kezdődvén, midőn a nyugati és kelet-déli tartományok pusztításai megszűntek élelmezők lenni. A magán-birtoklás bizonyosan már Géjza alatt tünedezik elő. Sz. István alatt apátságok és püspökségek támadván, terjedelmes jószágaikkal, a magánbirtoklás okvetetlenül szükséggé vált. De az egyházi és koronái birtokon kívül a többi mind vérségi birtok volt, mely a vérségek külső viszonyaira nézve az illető vérségnek magánbirtoka, de a vérségi tagokra, vagyis belső viszonyaira nézve, közös birtok maradt. A vérségi kapocs úgy szólván az árpádi nemzetség kihalásáig tart, mit az oklevelekből ki lehet érteni, a melyek az adományosok »genus«-át mindannyiszor megnevezik. Mint előbb az apátságok, püspökségek dotatióji, úgy azután a donatiók mind jobban-jobban megszorítják a vérségi, közös birtoklást, melyet csak a támadó községek folytatnak némileg. A községnek mint ilyennek közös birtoka volt, de a község alapítóji magán-birtokot is szereztek magoknak. Vegyük hozzá azt a természetes nagy hajlandóságot, mely kész vala nemcsak a birtokot, hanem a tisztséget sőt a mesterséget is örökössé, azaz atyáról fijára szállóvá tenni, s megértjük a vérség szerinti birtoklást és hivatalviselést. A székeliek köz- és magán-joga nem a nagy-fejedelmek korát, hanem az első királyokét tükrözi vissza a hivatalviselésre és birtoklásra nézve. A székeliek tehát csak a magyar királyok idejében lettek székeliekké. Szabó Károly erősen kívánja, mondjam meg, melyik király mikor telepítette őket oda, a hol ma is vannak ? Arra bizonyossággal feleltem és felelem, hogy nem Sz. István, nem Endre és Béla, nem Salamon telepítette, mert azok uralkodása alatt a besenyők és kánok nem egyszer csaptak be Érdélbe, vissza is verettek