Századok – 1890

Tárcza - Történeti könyvtár - 456

TÁRCZA. TÖRTÉNETI KÖNYVTAR. — MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELMI FÖLDRAJZA a Hunyadiak korában. A M. T. Akad. tört. bizottságának megbízásából irta Dr. Csánki Dezső. I. köt. (Hunyadiak kora Magyarországon VI.) Budapest, 1890. 8-adr. XII. 788, 2 1. ára 7 frt. Az OLÁH NYELV ÉS NEMZET MEGALAKULÁSA. Irta Dr. Réthj László. II. kiad. Nagy-Becskerek, 1890. 8-r. (Tört. nép- és földrajzi könyvtár. Kiadja Szabó Ferencz XX. köt.) 6, 268 1. — MAGYAR JOGTÖRTÉNETI EMLÉKEK. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. Osszegyüjték, felvilágosító, összehasonlító és utaló jegyzetekkel ellátták Dr. Koloscári Sándor és Dr. Ován Kelemen. II. köt. I. fele. A tiszáninneni törvényhatóságok jogszabályai. Budapest, 1889. 7, II, 521 1. 8-adr. Ára 4 frt 50 kr. — MAGYARORSZÁGI TANÚLÓK KÜLFÖLDÖN. I. Szerkeszti Dr. Abel Jenő. Magyarországi tanúlók a jénai egyetemen. Összeállította Mohos Gyula. Bpest, 1890. XXXII. 207 1. 8-r. Ára 2 frt 50 kr. — MAGYAR ÍRÓK élete és munkái. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából írtaid. Szinnyei József. I. kötet. 2. füzet. Andrád-Bacsák. Budapest, 1890. Nagy 8-adr. 161—320 11. Ára 50 kr. — A MAGYARORSZÁGI szerbek viszonya az egyházi unióhoz. Irta Lakics Demeter. Budapest, 1889. 65 1. — A PÉCSI EGYHÁZMEGYE alapítása és első határai. Történettopographiai tanúlmány. Dr. Orlvay Tivadar 1. tagtól. Egy térképpel. (A Történettud. Értekezések XIV. k. 8. sz.) Budapest, 1890. 8-adr. 84 1. Ára 80 kr. — Az 1839/40-DIKI ORSZÁGGYŰLÉS VISZHANGJA az irodalomban. Székfoglaló értekezés. Ballagi Géza levelező tagtól. (Társadalmi Értekezések. X. köt. 8. szám.) Bpest, 1890. 103 1. Ára 90 kr. — SZEPESVÁRMEGYE VÁROSI LEVÉLTÁRAI. Irta Dr. Demkó Kálmán Lőcse, 1889. 8-adr. 38 1. — GIORDANO BRUNO ÉLETE ÉS BÖLCSELETE. Irta dr. Buday József, budapesti tanár. Budapest. Pallas részvénytársaság nyomdája. 1889. 8-rét 64 1. — DURCHBORUNG UND BOHRÖFFNUNG an alten Steinwerkzeugen von Dr. Theodor Ortvay (Separatabdurck aus dem Corr.-Blatt der d. anthr. Ges.) München, 1889. 4-edr. 4 leve'l. — ORLOVIC der Burggraf von Raab. Ein mohammedanisch-slavisches Guslarenlied aus der Hercegovina von Friedrich S. Krauss. Freiburg i. B. 1889. 128 1. 8-adr. — WEGWEISER durch die schlesischen Geschichtsquellen bis zum Jahre 1550. Namens des Vereins für Geschichte und Altertum Schlesiens lierausg. v. C. Grünhagen. Zweite vermehrte Auflage. Breslau, 1889. 4, 46 1. 8 adr.