Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 451

TÁRC ZA. 453 közönségnek pedig mint élvezetes és épületes olvasmány a legjobb lelkiismerettel ajánlható. A munkának, melyet különösen értékessé tesz a 75 oldalra terjedő okíratgyűjtemény, ára 1 frt 30 kr. A 274 lapra terjedő mü tiszta jövedelme jótékony czélra van szánva. K. — Szepesvármegye vábosi levéltárairól dr. DemJcó Kálmán nagyon hasznos kimutatást állított össze s adott ki a »Szepesmegyei Történelmi Társulat« legutóbbi évkönyvében és azután különnyomatban, (Lőcse, 1889., 38. 1.) — Ismerteti ebben és nagyobb csoportokban összegezve lajstromozza a szepesi városi levéltárak anyagát — és pedig városok szerint. A legnevezetesebbel, Lőcse város levéltárával kezdi ; ezt követi a késmárki levéltár ismertetése ; aztán jönnek a kevésbbé gazdagok, de több-kevesebb történeti becsű anyaggal (főkép a Szepesség, a városi élet, az ottani iparűzés történetére) még mindig dicsekedhető városok, u. m. Felka, Szepes-Szombat, Poprád, Matheócz, Strázsa, Lubló, Gnezda, Podolin, Béla, Ménhárd, Buszkin levéltárai. Végül a parochialis levéltárakról is beszámol Demkó Kálmán, a ki e munkával nagy szolgálatot tett és megtette az első lépést Szepesmegye történeti monograpliiájának megírásához. — Mangold Lajos : A magyarok története, középiskolák alsó osztályai és polgári iskolák használatára írt müvéből az ötödik javított kiadás jelent meg a Franklin-társulatnál. — Mangold egyike legkiválóbb tankönyvíróinknak, a kinek történeti müvei az iskolákban nagyon el vannak terjedve. A gyakorlat embere ő, a ki tapasztalás útján tudja mennyit lehet és hogyan kell a történeti anyagot egyes iskolák keretén belül, a tanúlók értelmi tehetségéhez mérten, felölelni és hasznosítani. Nagy előnye e mellett az, hogy az újabb történeti kutatással mindig lépést tart, a történelem anyagával teljesen tisztában van és figyelemmel kiséri mindig az újabb irodalmat. Az elmélet és gyakorlat e kettős előnye mellett azonban, egy nehézséggel kellett megküzdenie, azzal, melyet többé-kevésbbé minden magyarul író érez, a kinek mint neki (pozsonyi születésű lévén) első anyanyelve a német volt. — A mi idegenszerűség könyve nyelvezetén eddig érezhető volt az előbbi kiadásoknál, azon is segítve van az által, hogy azt a magyar irály tekintetében Szádeczky Lajos és Márki Sándor átnézték és a hol kellett, kijavították. így minden tekintetben előnyösen használható tankönyv a Mangold Lajosé. A sárkeresztűri ref. egyház múltja és jelene cz. a. Lévay Lajos ottani ref. lelkész megírta az egyház történetét. Míg a múlt képe (az egyház keletkezése a reformatio elején, fejlődése és virágzása a 17-ik s következő századok folyamán) érdekes adalékul szolgál a protestáns egyháztörténelemhez ; addig a jelennek avatott tollal vázolása, pl. a valláserkölcsi élet, a népszokások leírása, a közoktatás és nevelésügy ismertetése, hazánk culturtörténetéhez nyújt becses adalékokat. A munka inkább a nép számára készült, mint a nagy közönségnek. (Kis 8-adr. 198 1. ára 50 kr. Megjelent Budapesten 1890. Kókai Lajos bizományában.) -— Sciilumberger Gusztávtól »Un Empereur Byzantin au dixième