Századok – 1890
Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - III. közl. 435
TÖRTÉNETI IRODALOM. 445 Már pedig a magyarban egyik helyütt sincs rumiin, de van bő szláv szókincs; a mi azt mutatja, hogy a magyaroknak mind politikai, mind egyházi nyelve fejlődésére a rumän nyelv a X., XI., XII. és XIII. században épen semmi befolyással nem volt. A legelső magyar biblia-fordítás — a tátrai— 1466-ban a Milkó folyó mellett a rumanség kellő-közepében készült, ma sincs rajta semmi rumän hatás nyoma, mint van máig tömérdek szláv szó a magyar egész egyházi nyelvben ; ellenben a magyar nyelvnek a rumänre való hatása századokra megy fel, minők a kaláka, hitlen, menteni magyar szók, melyek a rumän nyelvbe mint utánzások t. i. klaka, viklen, mentui — rég föl vannak véve. Tömérdek főleg az igék száma, így példáúl : áldani, alkotni, bánni, oltani, fogadni, tagadni — áldui, aldásu, alkuite, banui, altuiu, fagadui, tagadui stb. Hunfalvy több lapot tölt be ily szók felhozásával ; egy ifjú rumän tudós a mult évben egész könyvet írt a magyar nyelvnek a rumänre való hatásáról. Kétségtelen oláh szót a tudós Cipariu sem tud a Kr. utáni 911 —959-ik év előttről mást felhozni, mint Constantinus Porphyrogenitusból egy ütközet elbeszélésénél használt e két szót : Torna, torna fratre = fordulj, fordulj vissza atyafi ! és innét a serblier = szolga név szót, melyet Hunfalvy nem igen hihetőnek tart, s némi gunynyal jegyzi meg, hogy Cipariu felsóhajt, hogy e szók is idegen földön fordulnak elé, tehát nem az általuk óhajtott Erdélyben ! Oláh fejedelmek oklevelében a XV. század előtt oláh írás nem fordúl elé, szláv az mindenütt. Oláhországban Neagoe vajda a XYI. század első tizede körül írt fiának és utódának rumän nyelvű oktatást, de a mi máig lappang. Fordítások kezdődtek a XVII. században, más vallású nagy emberek költségén. A brassai Homiliák könyvét 1580. Hirschel Lukács városbíró nyomatta ki, egy más Homíliariumot Forró Miklós, a szászvárosi bibliát Geszti Ferencz, a teljes új testamentumot I. Rákóczi György 1648. .JAKAB ELEK.
