Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - III. közl. 435

438 TÖRTÉNETI IRODALOM. 438 Ez volt az oláhok állapota a nemzeti fejedelmek alatt I. Apafi Mihály haláláig. Akkor I. Lipót alatt a r. katholikus egyház megerősítése más fordulatot adott a dolognak. A reformált fejedelmek a szláv lithurgia mellőzésével saját nemzeti nyelvökre és oláh szertartásos istentisztelet tartására fektették a fősúlyt, a jezsuiták egyedül a vallásra, őket csak az érdekelte, hogy azok lithurgiája a nyugati egyházé legyen ; a hatalom a katholikusoknál volt, jogokkal és javadalmakkal könnyen elérték, hogy a katholikusok és protestáns és unitárius hitfelekezetek hívei között másfél századig fenállott számbeli nagy különbséget pár évtized alatt kiegyenlítették, s a r. katholikus hitvallásra áttért oláhokkal ezek száma oly tekintélyesen megnövekedett, hogy politikai hatalmuk jogosultsága többé kérdésbe vonható nem volt. Szükségesnek látom Hunfalvy műve vallási részéhez egy uj adattal járulni, a mi előadását szintén támogatja. 0 azt írja, hogy az oláhság a reformatiotól nem maradt érintetlenül. De mint minden protestáns, tehát református és ágostai hitvallású tudós, reformatio alatt név- és elsőbbségi jognál fogva csak e két vallás hitújítását érti s kívánja értetni, vagy feledve, vagy szándékosan mellőzve, hogy Erdélyben a Luther- és Kálvin reformatiojának egészen új, rationalis és szabadelvű irányt adtak az unitárius hitvallás megalapítói : Dávid Ferencz, Blandrata György és János Zsigmond választott király. Abban pedig téved Hunfalvy, hogy az unitáriusok hitújítását és tanaikat a Socinianismusból fejlődöttnek állítja. Ha Dávid Ferencz Emléke czímű művemet megolvassa, erről meg fog győződni. Az unitarismus önálló hitfelfogás és vallásrendszer, alkotója, formulázója korának e nagy theologusa. A Socinianismus összeszorítása, megállítása, sőt sokban visszatérítése az unitarismus fejlődési s haladási irányának. Dávid Ferencz tanait már egészében kifejtette volt, mikor Báthori Kristóf fejedelem 1579-ben Socini Faustot kémül a kolozsvári plébánia-házba mellé rendelte, a mikor ez vele hitvitába ereszkedve, őt saját nézeteire birni igyekezett, s utoljára mint saját meggyőződésétől eltérni nem akarót, a dévai vár börtönébe juttatta, a hol nemsokára meghalt. A mi confessiót e nagy unitárius reformátor fogsága közben Socinus és Blandrata szövegeztek s Lengyelországba küldvén bírálatra, Dávid Ferencz nézetei ellenére az unitáriusokkal elfogadtattak, az erkölcsi erőszak műve, mit az unitáriusok csak létjoguk s egyházuk megmentése végett irtalc alá, de szíveikben a Dávid Ferencz vallása élt s maradt meg háromszáz évi sanyargatás daczára máig, a mikor már tanaikat Észak-Amerika és Anglia szabad népei védvén, s két világrészben buzgó missiona-