Századok – 1890

Értekezések - RÁTH GYÖRGY: Aragoniai János - II. közl. 415

416 ITÁTH GYÖRGY. jon le, vagy ellene »tanquam protervum et infamem« apostoli hatalmánál fogva járjon el.x) Ennek a lépésnek annyiban volt némi sikere, hogy a pápa az ascolei püspök számára a Beckensloerrel kötendő egyes­séget tárgyazó brévét bocsátott ki, melyet arragoniai János 1481. márczius 3-án kelt levele kapcsában Mátyásnak megküldött, s ez ismét saját nyilatkozata kíséretében rendeltetése helyére jut­tatott. 2) Ez iránt Mátyás a püspöktől külön értesítést is nyervén, ápril 13-án kelt válaszában abba, hogy Beckensloer az esztergomi érseki czím megtartása mellett a győri püspökséget kapja bele­egyezik, az ezenfelül kívánt nyugdíjjat azonban megtagadja. A mi pedig az érseknek személye iránti jó indulatát illeti, a miről a püspök levele végén említést tesz, ennek színlelése egyedül arra van irányozva, hogy a salzburgi érsekséget elnyerhesse, a mire kegye nélkül reménye nem lehet ; de tudja meg a püspök, hogy bármily szép szavakat is hangoztasson Beckensloer, ez soha sem fogja őt arra bírni, hogy szomszédságában s oldala mellett eltűrje, — hogy körébe kígyót, környezetébe viperát fogadjon el. 3) Ez utolsó kísérlet, szintúgy mint az előbbeniek, eredmény nélkül maradt. Sőt a büszke érsek, Mátyás erélyes nyilatkozatai által ingerelve, a két fejedelem között akkoron létezett fegyver­szünet megszegése mellett, ugyanaz év pünkösd napján, jól felké­szült sereggel Mátyásnak Marburg alatt tanyázó csapatait meg­lepte, és visszavonulásra kényszerítvén, Magyarországba beütött. E miatt a király, 1481. julius 13-án kelt levelében keserű pana­szokra fakadt a pápa ellen, kinek örökös elnézése idézte elő az Isten és emberek ellen vétő, szökevény érseknek saját papi méltó­ságát és az egész clerus becsületét beszennyező, botrányos tetteit. Hathatósan sürgeti tehát a pápánál, hogy végre valahára hall­gassa meg kérelmét, ne hagyja tovább harapózni a bajt, hanem irtsa ki az által, hogy az érseket perbe vonja, s mint az egyházi javak kifosztóját, a törvényes büntetéssel sújtsa. Az izgatás meg­!) Mátyáskori dipl. em!. IV. k. 343. 1. 2) L. Mátyás levelét arragoniai Jánoshoz, Epist. Matth. Corv. IV7. 129. 1, Ebben még említés történik arról, hogy bizonyos más, a veszprémi és szerémi püspökhöz intézett bulla, az utóbbi halála miatt nem volt kéz­besíthető. Miután pedig Baltazár szerémi püspök, mint a Koller által a Prolegomena 80. lapján közlött sírfeliratból kitűnik, 1481 márcziusban halt meg : ama levél nyilván ez időben Íratott. Pray s utánna Teleky az ekkor meghalt szerémi püspököt Palóczy Zsigmondnak nevezik. 3) Epist. Matth. Corv. IV. 135. 1. Kelet nélkül. Teleky felemlíti, hogy Kaprinai kéziratai között eme levél 1481. ápr. 13-iki kelettel van ellátva ; a mi teljesen összevág.

Next

/
Oldalképek
Tartalom