Századok – 1890

Értekezések - RÁTH GYÖRGY: Aragoniai János - II. közl. 415

416 ITÁTH GYÖRGY. jon le, vagy ellene »tanquam protervum et infamem« apostoli hatalmánál fogva járjon el.x) Ennek a lépésnek annyiban volt némi sikere, hogy a pápa az ascolei püspök számára a Beckensloerrel kötendő egyességet tárgyazó brévét bocsátott ki, melyet arragoniai János 1481. márczius 3-án kelt levele kapcsában Mátyásnak megküldött, s ez ismét saját nyilatkozata kíséretében rendeltetése helyére juttatott. 2) Ez iránt Mátyás a püspöktől külön értesítést is nyervén, ápril 13-án kelt válaszában abba, hogy Beckensloer az esztergomi érseki czím megtartása mellett a győri püspökséget kapja beleegyezik, az ezenfelül kívánt nyugdíjjat azonban megtagadja. A mi pedig az érseknek személye iránti jó indulatát illeti, a miről a püspök levele végén említést tesz, ennek színlelése egyedül arra van irányozva, hogy a salzburgi érsekséget elnyerhesse, a mire kegye nélkül reménye nem lehet ; de tudja meg a püspök, hogy bármily szép szavakat is hangoztasson Beckensloer, ez soha sem fogja őt arra bírni, hogy szomszédságában s oldala mellett eltűrje, — hogy körébe kígyót, környezetébe viperát fogadjon el. 3) Ez utolsó kísérlet, szintúgy mint az előbbeniek, eredmény nélkül maradt. Sőt a büszke érsek, Mátyás erélyes nyilatkozatai által ingerelve, a két fejedelem között akkoron létezett fegyverszünet megszegése mellett, ugyanaz év pünkösd napján, jól felkészült sereggel Mátyásnak Marburg alatt tanyázó csapatait meglepte, és visszavonulásra kényszerítvén, Magyarországba beütött. E miatt a király, 1481. julius 13-án kelt levelében keserű panaszokra fakadt a pápa ellen, kinek örökös elnézése idézte elő az Isten és emberek ellen vétő, szökevény érseknek saját papi méltóságát és az egész clerus becsületét beszennyező, botrányos tetteit. Hathatósan sürgeti tehát a pápánál, hogy végre valahára hallgassa meg kérelmét, ne hagyja tovább harapózni a bajt, hanem irtsa ki az által, hogy az érseket perbe vonja, s mint az egyházi javak kifosztóját, a törvényes büntetéssel sújtsa. Az izgatás meg!) Mátyáskori dipl. em!. IV. k. 343. 1. 2) L. Mátyás levelét arragoniai Jánoshoz, Epist. Matth. Corv. IV7. 129. 1, Ebben még említés történik arról, hogy bizonyos más, a veszprémi és szerémi püspökhöz intézett bulla, az utóbbi halála miatt nem volt kézbesíthető. Miután pedig Baltazár szerémi püspök, mint a Koller által a Prolegomena 80. lapján közlött sírfeliratból kitűnik, 1481 márcziusban halt meg : ama levél nyilván ez időben Íratott. Pray s utánna Teleky az ekkor meghalt szerémi püspököt Palóczy Zsigmondnak nevezik. 3) Epist. Matth. Corv. IV. 135. 1. Kelet nélkül. Teleky felemlíti, hogy Kaprinai kéziratai között eme levél 1481. ápr. 13-iki kelettel van ellátva ; a mi teljesen összevág.