Századok – 1890

Értekezések - PÓR ANTAL: Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor 20

PÓR ANTAL. LIPÓCZI ÉS NEKCSEI DEMETER ÉS SÁNDOR. 37 Nagy hátránya volt hazánknak a tárgyalás alatt levő időben, hogy gyér, ritka volt a lakossága. Hajdan, az Árpádok fénykorában —- merném állítani a lakosság sűrűbb volt, legalább helységet többet ismerünk Magyarország némely vidékein, mint manap. Hanem a tatárjárás, utána a félszázadig tartó szakadatlan belháborúk, elfajzott öldöklések és a nyomor nagyon kipusztította az országot lakóiból. Á földbirtokosok törekvése tehát, mihelyt a háborúságok kissé elhunytak, arra irányult, hogy a munkás kezet szaporítsa, a számos elhagyott helységet benépesítse. A népszerző rendszerek különbözők voltak. Eredeti felfogásra mutat, például, Dózsa nádor eljárárása, ki egyszerűen kihirdette: hakinek, szabad embernek, kedve van Bócson vagy Szilason megtelepednie, jöhet bátran ; mert megvédi őt, mint tulajdon jobbágyát, akárkinek zaklatása ellen : ezt hitére fogadja. ») Egyszerűbb ez eljárásnál csak az volt, ha valamely földesúr elment a szomszédja falujába, és hihetőleg előleges megbeszélés után szétszedette a jobbágyok fából készült házait, szekerekre rakatta és a népet ijastúl, fiastul, mindenestűi a maga birtokára terelte. De ilyesmi per nélkül ritkán esett meg.2

) Több eszélylyel jártak el az erdélyi káptalani urak, kik, hogy Koppán nevű birtokukat megnépesítsék, az érkező uj telepeseket liárom évi szabadsággal, földbérmentességgel kecsegtették. Károly király helyeselte ez eljárást, meghagyván a vármegyeispánoknak és várnagyoknak, hogy a földbéröket lerótt jobbágyokat, ha menni akarnak, vissza ne tartsák.3

) De hogy ily rendszer nemzetgazdászati tekintetben nem czélszerű, és nem többet jelent, mint lyukat lyukkal tömni akarni: kézzel fogható. Ami munkaerőt az egyik vidék kapott, a másiktól vette el. Demeter tárnokmester nem ezen rendszernek, hanem a más országokból, vagy túlnépes vidékekről való betelepesítésnek volt híve. Ezen másik rendszer kevesebb közvetlen haszonnal járt ugyan a tulajdonosra, de annál többel az országra. Nagy erdeje terűit el Lipóczvár közelében, valaminthogy a Kárpátalja a lialicsi határig, sőt azon túl még egy félszázaddal előbb is merő, rengeteg erdőség volt. Ennek az erdőnek, örökének Anjouk. Okmt. I, 604. Hasonló példák, kivált a magyar vidéken, nem ritkák. 2) Anjouk. Okmt. I, 512. 8) Fejér, CD. VIIl/lY, 165.