Századok – 1890

Értekezések - Dr. HUNFALFY PÁL: A magyar nemzeti krónikák - I. közl. 377

A MAGYAR NEMZETI KRÓNIKÁK. ELSŐ KÖZLEMÉNY. — A Rumunok általános történetén dolgozom, a mely munkával (ha szándékom szerint sikerül) nemcsak hézagot akarok kitölteni históriai irodalmunkban, hanem sok bizonytalan, homályos részletet is helyreigazítani Magyarország történetében. Akarva nem-akarva tehát meg kell birkóznom úgy a magyar, mint a rumun traditióval. Mindenütt az eredeti forrásokból merítek, a mennyiben hozzájok férhetek. Munkám kritikai dolgozat lesz, s nem kerülheti el a polémiát. A sok jegyzeten kívül hosszabb kitérések vagy toldások is lesznek az illető fejezetek sarkán. Sok toldásra kényszerítenek a rumun és a velek egyértelmű más irók. Egyik hosszabb kitérés a magyar nemzeti krónikával ; a másik hosszabb kitérés az Anonymussal foglalkozik. Most tehát a magyar nemzeti krónikát ismertetem. I. Azt a vádat emelik föl ellenem, hogy a történelem-csinálás modorát gyakorlom (Szabó Károly, a Századok 1880. évi folyamának 341. lapján), holott én csak azt mutatom meg: 1. mit mesél a magyar krónika, s mit tud a történelem ? 2. mikor keletkezett a mesélő magyar krónika ? 1. Mit mesél a magyar krónika, s mit tud a történelem? A mit a magyar krónika mesél^zt nemzeti hagyománynak hiszik ; jelesen Szabó K. meg van győződve, hogy a székellek hun eredetiségét a legrégibb nemzeti krónikák a nemzeti hagyomány után Századok. 1890. V. Füzet. 25