Századok – 1890
GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - THALY KÁLMÁN: Még valami Thököly és a bujdosók sírjairól Izmidben és Izmid táján 366
366 TÁRCZA. MÉG VALAMI THÖKÖLY ÉS A BUJDOSÓK SÍRJAIRÓL IZMIDBEN S IZMID TÁJÁN. Minő állapotban találám Thököly Imre sírját Kis-Ázsiában Izmidben, midőn azt 1888 őszén meglátogattam, leírtam »Rodostó«-mban, különösen ennek 129 — 130-ik lapjain. Most, régi irataim között forgatva, kezembe akadt Donáth Mátyás 1849-iki emigránsnak még 1861-ben Konstantinápolyból hozzám intézett tudósítása, melyet nevezett munkám Írásakor föl nem találék, — s nem is emlékeztem már reá. Ez is tanúsítja az öreg örmény sírásó állításának igaz voltát, hogy t. i. a száműzött kuruez király síremléke jelenleg nem igazi helyén, vagyis nem az ó temetöböl átszállított koporsó fölött áll. Figyelemreméltó továbbá Donáth tudósításában az, a mit a Thököly mellett Izmidben s a beljebb fekvő » Virágok mezején« lakott és ott elhunyt bujdosó magyarok temetőjéről és sírköveiről , ír ; azért e tudósítást föntebbi tanulmányunk pótlékául íme közöljük : »Izmithen — irja ő— az örmények mintegy kilencz év előtt (tehát 1852 körül) egy új örmény templomot építtetvén, a temetőben talált sírköveket mind a templom falaiba felhasználták, (Rodostóban is ép így tőnek, csakhogy ott a templomudvart rakták ki velők.) Akkor gyaníthatólag Thököly sírkövét is kiemelték helyéből: mert az most (1861-ben) helytelenül fekvőleg, nagy fák sora alatt van1 ), mindjárt az út mellett, egészen a földbe beereszkedve. Továbbá Thököly hívei Kazuklu-Eszkele fölött voltak letelepedve egy faluban, melynek csak temetője tudatik, hogy hol volt, — most is puszta magyar falunak hívják a törökök e helyet. Egy Madzsar-oglu (magyar-fi) nevü öreg ember még él Serajliban az unokák közül. Múlt nyáron, hogy a nogaji tatárok átköltözének török földre, oda is levetődtek s a temető-helyet áskálni kezdték, de mivel keresztekre (?) 2) találtak, — abbanhagyták. Továbbá onnan harmadfél óra járásnyira, Baktsadzsik nevü örmény faluban a cseszmébe (csorgókútba) vannak beépítve innen kövek, de felirataikkal befelé ; vannak még emberek, kik jól tudják, hogy ezek a puszta magyar falu temetőjéből vitettek oda.« Eddig terjed Donáth Mátyás tudósítása ; a mi mindenesetre méltó arra, hogy Konstantinápolyban élő vagy oda ránduló hazánkfiai részéről ez érdemben gondos helyszíni nyomozások tétessenek. A vaspálya most már Izmidtől Angoráig tovább épülvén, keresztülszeli a » Virágok mezejét E nagy fák közül ma már csupán két vén, terebélyes platán áll, egyike épen Thököly síremléke fölött. T. K. 2) A Thökölyt Izmidbe követett kevés magyarság között — talán Zrínyi Hona egy-két szolgájának kivételével — aligha voltak katholicusok ; nemannyira »keresztek«, mint keresztyén sírkövek, értendők tehát. T. K.
