Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - II. közl. 355

362 TÖRTKNET1 IRODALOM. liatáros havas részében kellett lenni, inert IV. Béla király 1233-ban a Lator vize mellett (aqua Lotru) levő egy birtokot bizonyos Corlard nevűnek ad, mely viz az Oltba foly, a mi nem lehetett a vlachok és besenyők erdejében. Az erdélyi káptalan egy 1231-iki oklevelében említi a Boja faluban, mely határos Szombathelylyel (ma Szombatfalva) lakó vlachokat Bujul, Stroja és Trulh (Bliornfia) néven, a kik és őseik e falukat minden çmberi emlékezet előtt, még akkor is bírták, midőn a vidéken bolgárok laktak, de most vlachok laknak. Azonban úgy a bolgárok, mint vlachok csak haszonélvezők voltak — jegyzi meg Hunfalvy — mert e föld Fogaras királyi vár tulajdona volt. Csalódnak tehát azon történetírók, a kik itt a magyar honfoglalás előtt ama szavakból : minden emberi emlékezet előtt, független bolgárság létezését állítják. Trulh megbizonyíthatta azt, hogy a vlachok előtt ott bolgárok laktak, de a mi semmiesetre sem ment fel a Szent László király előtti időkre, még kevesebbé Szent István korára. Mint kis felhő-foltok a kék égen — mondja Hunfalvy úgy jelennek meg a vlachok gyönge nyomai 1239-ig Erdélyben, de csak délen; s kúnok keresztény vallásra térése nagy érdeke előtt ugyszólva eltűnnek. A Seret vize melletti Cumaniában élő kúnok, erdélyi székelyek és a velők s köztök élő vlachok voltak — mondja tovább Hunfalvy — a kik számára Róbert, Magyarország prímása a kún püspökséget felállította ; utóbbiakat a kúnok és székelyek már akkor oláhoknak nevezték; a székelyek tiltakoztak ellene, mert ők a milkoviai püspökséghez tartoztak, s magukat elébbvalóknak tartották ; e püspök Theodorik azzal nyugtatta meg őket 1228-ban, hogy a névváltozás nem lesz nekik ártalmára, mert a püspökség az ő nemzetök iránt csak azon tekintettel és joggal fog bírni, a mivel azelőtt. Miért ne lehetne egy püspök alatt a kún, székely és oláh, midőn Krisztus egyházaiban a farkas a báránynyal együtt legel ? Itt már világosan említtetik az oláh név. Szaporodván ők a kúnok földén, bolgár papok és lakók is mentek közéjük, s mivel azok rokon nyelven szóltak s vallásuk lithurgiája szláv volt, az oláhok nagyobb vonzódást tanúsítottak a keleti, mint a római vallás iránt. 1234-ben IX. Gergely pápa felhívja IV. Béla királyt, hogy ezeket szorítsa rá a kún püspökség elismerésére. Halljuk — úgymond —• hogy a kún püspöki kerületben egy nép van, mely magát vlachnak mondja s nevéről ítélve keresztény, de a kereszténységgel ellenkező szokásai vannak, a sacramentumokat nem a kún püspöktől fogadja el, de görög püspököket keres fel stb. Ennyi, a mit 1241-ig, a mongol betörésig Erdélyben és a vele társországban a vlachokról tudunk. Rogerius, a váradi káp-