Századok – 1890

Értekezések - PÓR ANTAL: Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor 20

TJIPÓCZI ÉS NEKCSEI DEMETER ÉS SÁNDOR. is oda égett. Midőn a király hadai ama vidéket meghódíták, a Dorosmák e kártevés miatt a Szentemágocsiak ellen pört indí­tottak. melynek kimenetele az lett, hogy a Szentemágocsiak mint országháborítók fej- és jószágvesztésre Ítéltettek. Ekkor aztán magokba tértek a Szentemágocsiak, és Demeter tárnokmester­nek, ki Pál bán ipja volt, közbenjárásaért esedeztek. Demeter és veje könyörültek rajtok, és térdre borulva folyamodtak értök a királyhoz. A király megkegyelmezett az elitélteknek : meghagyta éltöket, megengedte, hogy az országban lakjanak, éljenek itt akinek kedvezésével élhetnek, szerezzék vissza, ahogy tudják jószá­gaikat ; de térítsék meg a Dorosmák kárát : Azariás és Yalkófő nevű birtokaik a Dorosmákra szállanak, melyek miatt ne mer­jenek soha pört indítani, hanemha a tárgyalás előtt ezer márkát lefizetnek l ). Hogy ily lelkület mellett a király vagy országbíró szívesen látta tanácsában, ha békés kiegyenlítést kellett létre hozni, Demeter mestert és azokat, akik nézeteiben osztoztak, magától értetik. Legtöbbnyire ugy is találjuk, valahányszor Demeter mes­ter tagja a királyi udvari bíróságnak, a tárgyalt ügy egyességgel végződik.2 ) Lássuk ez egy, kissé érdekesb példát: Bazini és Szent-Györgyi Sebős gróf (garázda fajzat) folytonos viszálkodásban élt a nagy-szombati polgárokkal, kiknek az ő hegyein szőlleik valá­nak; ezeket igazságtalanul zsarolta, és oly tetemes hatalmas­kodást követett el rajtok, hogy szabadságsértés miatt (pro con­fractione libertatum) fejvesztésre és jószágvesztésre kellett őt elitélni. Ily esetben a jószág két harmadrésze a bírót, egy har­mada a nyertes félt illette. De ott ült a törvényszéken Demeter és veje Pál, ekkor már a királyné tárnokmestere és udvari bírája ; továbbá Tamás esztergomi érsek, Tamás erdélyi vajda, Danes a zólyomi ispán, Csór Tamás és Magyar Pál várnagyok, mind Demeterhez hasonló, belátó hazafiak, kik magok biztatták a pernyertes nagy-szombati polgárokat, ne kívánják Sebős gróf halálát, sőt, hogy a béke tartósan helyreálljon közöttök, a részökre eső bírságot is engedjék el neki, de azon kikötéssel, hogy ezentúl J) Anjouk. Okmt. I, 570. — A térdre borulás, akkor, a királyság megizmosodásánál, már bevett forma volt. A hazafias érzület mellett, mely a szeutemágocsiakat megmenti, látjuk, nem feledték a prakticumot. 2) Lásd: Anjouk. Okmt. II, 7. 617. — Sztáray Okit. I, 61.; 65., 74. — Hazai Okmt. III, 79., 121. — így olvassuk a Sopronmeyyei Oklevéltárban, (I, 9 7.) hogy Demeter tárnokmester előtt Mihályfia Iván és rokonai azon pert, melyet Pachyn birtok iránt Sopron város ellen folytat­tak, egyezség utján megszüntetik. SZÁZADOK. 1890. I. FŰZET. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom