Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - DR. SZENDREI JÁNOS: A Kapiak családi levéltára 337

338 KÜLÖNFÉLÉK. Hedri, Grönczy, Török, Ozobor, Csoltói, Berzeviczy, Yarju, ákosházi Sárkány, Bornemissza, pécsújfalusi Pécsy, Bakos és Tassi, Bercsényi és Osgyáni stb. családokra, továbbá Sáros, Abauj, Torna, Szepes, Zemplén, Borsod és Pest vármegyékre, nemkülönben Buda, Debreczen, Kassa, Eperjes, Nagybánya, Mád, Tarczal és Kapi városokra vonatkozólag vannak tömegesebb adatok. Az egész levéltár darabról-darabra való pontos áttanulmányozása sok egyéb érdekes és köztörténeti fontosságú adat között különösen magának a 7íapí/-családnak történetét helyezi más és intenzivebb világításba, mint azt Wagner diplomatáriuma, Nagy Iván s néhány megyei monographia alapján eddig ösmertiik. Kapi helység, majd város, Maglócz vagy Baglócz nevű várhegygyei együtt 1347-ben I. Lajos király által adományoztatik egykori nevelőjének Poharos Péter Abaujmegye ispánjának. 1410-ben pedig Poharos Ozsvát magva-szakadtával Zsigmond király cserében Kókai András deáknak adja némely Pest megyei birtokért. Ez az András, ki 1416-ban halt meg, alapította meg a Kapy-családot, s már 1410-ben engedélyt kapott a vár újjáépítésére, 1440-ben Ulászló király az- András fiától Jánostól hűtlensége miatt elkobozza s a Rozgonyiaknak adta, a kik azonban nem jutottak be a vár valóságos birtokába, valószínűleg a Kapiak ellenszegülése miatt ; 1464-ben ugyanis már megint egy Kapi János kezén találjuk. Kapi tartozékaihoz számíttattak Kis- és Nagy-Tölgyszék is, melyeket a család külön, szintén 1410-ben kapott adományúl s még 1463-ban is birt. E két helységet 1439-ban Albert király, 1453-ban pedig Y. László a Perényieknek adta, de szintén minden foganat nélkül, mint fentebb Kapinál láttuk. Kapi érdekes határjái'ása már 1358-ból meg van. A városban a XV-ik század végén Szt.-Piilöp és Szt. Jakabról nevezett kolostoruk is volt a földesuraknak, kiknek kérelmére a város 1410-ben és 1411-ben heti- és 1418-ban országos-vásár, majd később vámszedési jogot nyert. Terjedelméről némi fogalmat nyújt, hogy 1427-ben 65 portát irnak össze benne. A Kapi-család a XY-ik század elején mint Kapronczaiak 1405-ben Tétényt kapják Pestmegyében a királytól s ezentúl Tétényi-család néven birják azt 1409-ig, a midőn Zsigmond király Kóka, Zsámbok, Almás népes, Babli és Szt.-Egyed néptelen birtokokat, - a magban-szakadt kókai Kácsi János jószágait adja nekik Tétényért cserébe. De már egy év múlva ezt is vissza cseréli, mint fentebb láttuk Kapi váráért. Mindamellett azonban a Kapiak később is földesurak Pestmegyében is. így 1465-ben elzálogosítják: Pákony, Pile, Harasztja, Kakucs és Szent-Szalvátor-beli részeiket.