Századok – 1890

Értekezések - RÁTH GYÖRGY: Aragoniai János - I. közl. 328

330 RÁTU GYÖRGY. Az ifjú lierczeget IV. Sixtus uz 1477. évi deczcrnber hó 8-án tartott consistoriumban Szt. Adriánról czimezett diaconus bibornokká nevezvén ki, midőn ez a következő évben Rómában a pápának nyilvános tanácsülésben hódolatát fejezé ki, köszönő beszédének korát meghaladó magvas volta, általános feltűnést okoz. Még ugyanazon évben a tarenti érsekséget is elnyerte. Ebben az időben hazánk primatialis széke két év óta, hűtlen pásztorától cl volt hagyva. Beckensloer (Beckenslager, Peckenslager) János esztergomi érsek, az 1476-ik év elelején azon ürügy alatt, hogy a szent földre, mások szerint Aachenbe zarándokol, az egyháznak több százezer forint értékű kincseivel Fridrik császárhoz szökött s ott tárt karokkal fogadtatott. A váratlan esemény a magyar király és a császár közötti feszült viszonyt még jobban elkesen'té, különösen miután a magyar államügyekbe teljesen beavatott hálátlan és ravasz főpap az egyenetlenséget folyvást szította. Ennek, habár a hivatalos okiratokban kifejezetten fel nem említtetett, lényeges befolyása volt a Mátyás hadizenetére, melyet a császárhoz 14.77. jun. 12-én intézett. A háború folyamán a pápa az aleriai püspök személyében a hadakozó felek kibékéltetése végett külön követet küldött, és a részére 1477. szeptember 20-án kelt utasításban egyik feladatául azt is kitűzte, hogy az esztergomi érsek életéről, erkölcseiről és mindazokról, melyeket állítólag Mátyás király ellen cselekedett, beható vizsgálat nyomán, hozzá alapos jelentést tegyen. A minden oldalról sürgetett béke a két fejedelem között ugyanazon évi deczember hó l-én Grmundenben, illetve Korneuburgban megköttetett. Az alkudozások alatt a császár az esztergomi érseknek egyházába való visszahelyezését akarta kikötni ; a király azonban őt lázadónak nyilvánítván, visszafogadását határozottan megtagadta. A kérdés ennélfogva elejtetett, s a békefeltételekben csak általában mondatott ki, hogy egyik fél sem fog tartományaiban oly egyént megszenvedni, ki a másik romlására igyekezik, és egyik sem veszi a másiknak alattvalóit akármi szín és ürügy alatt pártfogása alá, ennek tudta és megegyezése nélkül. Az aleriai püspök feladatának megoldása és a Beckensloer személyére vonatkozó vizsgálat eszközlése után, Kómába visszatért s jelentését beterj észté. Ezzel szemben az érsek magát a szentszék előtt Mátyás üldözésének ártatlan áldozatakép igyekezett feltűntetni. Panaszt emel a pápánál, hogy Mátyás király nem elégszik meg az eszter-Theiner II. k. 454. lap.