Századok – 1890
Értekezések - RÁTH GYÖRGY: Aragoniai János - I. közl. 328
ARRAGONIAI JÁNOS. ELSŐ KÖZLEMÉNY. Bibliograpbiai tanulmányaimat előszeretettel terjesztém ki oly ősnyomtatványokra, a melyekről feltehettem, bogy azok, s jelesül előszavaik hazánkat egy vagy más tekintetben érdeklő adatokat tartalmaznak. Ily irányú kutatásaim közben figyelmessé lettem Caraccioli Róbert, nagyhírű olaszországi hitszónok egyházi beszédeinek két rendű gyűjteményére, melyeknek elsejét 1475-ben és másikát 1483-ban rendezte sajtó alá. Mindkettő Arragoniai Jánosnak. Beatrix magyar királynő testvérének van ajánlva, s pedig amaz, mint pápai protonotariusnak, emez mint Szt. Adriánról czímezett bibornoknak, ki akkor Magyarországban apostoli követ minőségben tartózkodott. Ez utóbbi munkánál feltűnt előttem, hogy az ajánló levél czímzésénél az esztergomi érsekségről nem történik említés, holott a hazai egyháztörténetekben a bibornok már több év óta mint esztergomi érsek szerepel. E felötlő körülmény felderítése végett további kutatásokat eszközölvén, ezeknek eredményét jelen igénytelen tanúlmánynyal bemutatom. Arragoniai János, Ferdinánd nápolyi király legifjabb fia született 1463-ban. Királyi atyja nevelését a nagy tudományú dominicanus szerzetesre Ranzau Péterre, utóbb magyarországi követére bizá, s a mellett egyes tantárgyakra nézve kiváló tudósok oktatásában részesíté. Az* egyházi pályára levén szentelve, még gyermekkorában apostoli protonotariusi czímmel ruháztatott fel. Hivatását már ekkor komolyan fogta fel, s különös önművelési hajlamot tanúsított. Csak nyolcz éves vala, midőn Sermones de timore judiciorum divinorum, és Sermones de peccatis. Hain. 4467—69. 4438—48.