Századok – 1890

Értekezések - Dr. MÁRKI SÁNDOR: A középkor kezdete Magyarországon - I. közl. 311

MAGYARORSZÁGON. 319 a keszthelyi és mosonmegyei avarsírok a mellett tanúskodnak, hogy az avarok népében voltak már ötvösök és kovácsok ; s míg amazok főleg kelet-római minták szerént, de fejletlen technikával dolgoztak, ezek már önállóan, sőt példát adva űzték mesterségüket. Az anyagi műveltség terén nagy Károly lankadatlan munkássága mellett is mily igénytelenek lehettek még a németek, élő példa reá, hogy az Avarországból most hozzájok özönlő kincs ép úgy felrugtatta az árakat, mint a hogy felszálltak azok Európaszerte, de kivált Spanyolországban, Amerika fölfedeztetése után. Ks nem ez az első, nem az utolsó eset, hogy a németek hamisan ítélték meg szomszédaik anyagi erejét. Meglepi őket, midőn < )roszlánszívű Richárdért Angolország különösebb megerőltetés nélkül fizeti ki az általuk mérhetetlen kincsnek tartott 150,000 ezüst márkát; a lombard városok és sicziliaiak mindannyiszor szinte kárpótolva érezték magukat anyagi veszteségeikért, mikor a közéjük tört németeket lenézhették rejthetetlen kapzsiságuk miatt, melylyel kincseiket szegény hazájokba átvinni iigyekeztek ; s lia arra volt is szánva, Francziaországot sem tette tönkre, mint Németországot nem gazdagította fel, az az 5 milliárd franknyi hadikárpótlás, hiában számítgatták ki, a föld körűi hány arany abroncsot lehetne abból készítni. Az avarokat valóban nem érinthette jobban a krónikások által az erkölcsből adott leczke, mint a legyőzötteket egyáltalán. Brennusék óta »Yae victis« a jelszó. Nagy Károly Pannoniája alatt Karinthiát és Ausztriát értették ; a mai Magyarországot, de még annak délnyugati részét sem tették tartományukká a frankok. Avar khágánokról azután is emlékezik^ a történelem ; igaz, mint olyanokról, kik íi frank uralkodók kegyeit keresik. Magának a frank államnak azonban nem volt az az ereje, hogy akarata ellen is frankká tehessen egy népet; a szomszédság pedig, mely különben most ismételt beavatkozásra bátorította fel őt, mindenesetre képtelen lett volna az avarok nemzetiségének elvételére, és a frank mívelődés feltolására, mert ehhez az kellene, hogy gyakrabban, sőt állandóan érintkezzenek egymással e népek. Sőt úgy látszik, hogy ha gyengült is a khágánok hatalma, vagy talán fel is bomlott egységes államuk s a törzsszerkezet felé téri vissza, — egyes pontokon, valamely erősebb főúr vezetése alatt ismét tömörült az avar elem. Zalamegye déli részében, Göcsej vidékén, tehát szlávok és németek szomszédságában, oly épségben maradtak, hogy a göcsejiek tájszólásában egyes tudósok ma is avar-hatást keresnek ; a keszthelyi Dobogó-magaslaton kiásott 2434 sírnak főkép ugyan a IV. és V. századból származó tízezer tárgya közt a későbbi avarkort hirdetők is akadnak ; az ozorai