Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - DR. WENZEL GUSZTÁV: A Frangepánok Magyarország történetében az Anjou királyok korában - II. közl. 289

308 A FlîANOEPÀNOK MAO YAROHSZÁft TfiRTÉNKTÍlBEN A város geographiai fekvése egészben véve a kereskedésre nézve igen alkalmas volt. A quarneroi öbölt környező szigetek által az adriai tengert felháborító szélvészek és nagyobb szelek pusztító ereje ellen védve lévén, Segnia és kikötője a quarneroi szelek ártalmas hatásának sem volt igen kitéve. A déli szelek (az u. n. scirocco) veszélyesek alig lehettek ; az éjszaki szelek (az u. n. bora) gyakran alkalmatlanok voltak ugyan, úgy mind a mellett, hogy azok ellen magát könnyen biztosíthatta ; és csak a sokkal ritkább nyugati szelek (az u. n. ponente) hozhattak valódi veszélyt reá, mely ellen védelemre volt szükség. Másik oldalról azonban Modruson és Zágrábon át Budával és Magyarországgal rendezett út által volt összekötve. S ehhez járult, hogy hátföldje is sokféle terményeiben kereskedelmének számos tárgyát nyújtotta. í gy Segnia kereskedése azon időben, mikor Dalmatia Magyarország birtokában volt, az ottani városok mellett mindinkább nagyobb jelentőségre emelkedett ; 1420. óta pedig a magyar tengeri kereskedésnek főhelye (Fiume csak 1779. óta tartozik Magyarországhoz) és mintegy középpontja lett. Eldiez képest Segnia kereskedelme még akkor, midőn a Frangepánok Vegliára nézve a velenczei köztársaság feudális főuraima alatt álltak,tekintélyes volt; 1358. óta pedig a magyar korona pártfogása alatt még jobban felvirágzott. Fentebb már láttuk, hogy a XIV. századnak közepe táján Frangepán Duym és Bertalan testvérek együtt, s az előbbinek halála után csak Bertalan volt Segnia birtokában, s hogy az később utóbbi két fia ; István és János maradt a város ura és örököse, melyet nagy Lajos magyar király korában osztatlanul bírtak. Ezen minőségben csaknem korlátlan hatalmat gyakoroltak; a velenczei köztársasággal közvetlen egyezményekre léptekr), s fontosabb, kiválóan kereskedelmi dolgokban is (az ottani velenczei consul állására nézve) valóságos szerződéseket kötöttek.2) A velenczei államkönyvekből kitetszik, hogy velenczei kalmárok kereskedelmi ügyeik tekintetéből gyakran látogatták ')13G:i. Ljubies, Monum. Slav. Merid. IV. köt, »9. 1. — 1375. Wenzel, Anjoukori magyar dipl. Emlékek III. köt. 104. 1. «) Wenzel id. m. III. küt. 70. 71. 11.