Századok – 1890

Értekezések - PÓR ANTAL: Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor 20

L1PÓCZI ÉS NÄKCSEI DEMETER ÉS SÁNDOR. 29 nak ós más szenteknek ereklyéi őriztetvén, Isten folytonos csoda­tételei által fényeskedtek. E kedvezményt az által szerezte meg, liogy az imént emlí­tett Túr-Pásztót a váradi egyháznak ajándékozta. Ez adományt örököse, a váruagyságban is utóda, Demeter tárnokmester Zolma átengedésével gyarapította.2 ) II. Lipoczi és Nekcsei Demeter, hogy valamely országos méltó­ságot vagy tisztséget viselt volna, mielőtt a fő-tárnokságra meg­hivaték : annak nyomát nem találjuk. Kétség kivűl ő is követte rokonaival és csatlósaival, kiknek vezére Sándor gróf volt, a királyi sereget ; valaminthogy Komárom ostrománál a jelenvol­tak közt névszerint említtetik ; sőt Károly király egy hozzá inté­zett rendelete 3 ) arra enged következtetni, hogy a Duna és Tisza közét ő foglalta vissza a Német-Ujváriaktól : de se vitéz tetteiről nincs szó ; se adományokról, melyeket vitézségeért kapott volna, említés nem történik. Épen az emeli szemeinkben nagyságát, hogy azon korban, mikor bőven telt a hűtlenek elvett birtokaiból ; mikor minden ember, ki a király szolgálatában vagy érdekében működött, ennek bőséges jutalmát látta : a királyi tárnokmesterről, az időben az országnak a nádor mellett első bárójáról, ki egy negyedszázadig vitte a király közvetlen közelében e méltóságot, egy falatnyi hártyát nem birunk felmutatni, mely arról tenne tanúságot, hogy a királytól egy talpalatnyi földtért kapott vagy fogadott volna el jutalmául.4 ) ') »(In ecclesia) Beatae Virginia Varadiensi, in qua Beatissiini Ladislai regis et coufessoris, nostri (Károly király szavai) progenitoris sacra tumba, aliorumque plurimorum Sanctorum reliquiae sunt mirifice conditae, continuis diuinitus corruscantes miraculis} et languidis at debilibus iugiter restituentes bénéficia sanitatuin.« 2) Fejér, CD. YIIl/III, 67. 3) Zichy-Okmt. I, 17á. *) Demeter tárnokmester ugyan említi, hogy a heves uj vár-megyei Jobbágyot részben a királytól kapta, mint az örökösök nélkül elhunyt Szász Miklós hagyatékát, részben pedig bírságokért a törvényszék Ítélte meg neki. (Anjouk. Okmt. II, ti77.) De ezen és hasonló helyt a királyi adomány annyit jelent, hogy a korona inkább lemondott a jogról a »hominis sine haerede decedentis« birtokára, hogysem a birtokon levő terhet lerója. Az efféle birtokok rendesen annyira meg voltak terhelve, hogy az oldal­rokonok és szomszédok, kiknek elővételi joguk volt, szintén letettek bir­tokszerző szándékokról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom