Századok – 1890

Értekezések - PÓR ANTAL: Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor 20

PÓR ANTAL. LIPÓCZI ÉS NEKCSEI DEMETER ÉS SÁNDOR. 27 ellen előhozakodni. Hanem aztán annál bővebb szavú volt a cseh hadjáratban viselt dolgai elbeszélésénél. Sándor úrnak is szíve szerint lehettek a kavalkádok a morva rónán, a pusztítások, zsákmányolások, kisebb, többnyire a nép által védett templom­várok megrohanása, fölégetése, melyekkel a cseh Venczel király magyarországi rablójáratát torolták meg. ') — Bajor Ottó ellen is híve maradt Károlynak, jó szolgálatokat tevén neki. Milyeket ? nincs följegyezve. Nem volt sok följegyezni való e néhány évről, hanemha Esztergom vára bevétele, melynél minthogy Károly király jelen volt, Sándor úr se hiányozhatott, mert ki van emelve, hogy a/ király oldalától nem távozott.2 ) Úgy látszik ez időben, hogy Esztergámnál, hol a Német-Ujváriakat alázták meg, adta Sándor úrnak Károly király Lipát Pozsega vármegyében, melyet Német-Ujvári Ivánfia Miklós­tól annak nyilvánvaló hűtlensége miatt (Ottót is pártolta) elvett. De hogy a király Vincze kalocsai érsek és királyi kanczellár és Újlaki Csák Ugrin kértére utóbb Miklósnak megbocsátott és visszaadta neki Lípát, Sándor urat Nekcse azon részével kár­pótolta, mely Szent-Mártonnak neveztetett, melyet még Gyula bán szakított ki nekcsei uradalmából és adott a templomos vité­zeknek, templariusoknak. —- A templomosok ellen ép ez időtájt indította meg Szép Fülöp, franczia király a botrányos pert, melynek következtében eltörültettek. A templomosoknak Magyar­országon több manseriájolc volt, melyek javait ez alkalomból Károly király elfoglalta és elajándékozta, azonban oly föltétel alatt, hogy lia netán a szent-szék másként rendelkeznék irántok, vagy az egyházat vagy az új birtokot kárpótolandja.8) E kikötés szeget ütött Sándor úr fejébe, hogy az ő véren szerzett jószága még veszendő is lehetne ! És két évvel később, mikoron eddigi érdemeihez a rozgonyi babérokat is megszerezte volt, ugyancsak mindenképen biztosítani iparkodott nekcsei szer­zeményét. A király, noha ütközben vala, országos nagy tanácsát hítta egybe, mely előtt nemcsak megerősítette újra Sándor mester számára tett adományát, de a szent (István) király átkát mon­dotta magára és utódaira, ha Sándor mestert akármi módon meg nem védené, vagy utódai megvédeni elmulatnák a sok vére liullaj­tásával szerzett nekcsei birtokában. Fölmentette e birtokot min­den, a horvát bánnak fizetendő adó alól, fölszabadította a bán x) ». . in Boemiam hostiliter insequentes, vastus, spolia et incendia ibidem committendo, munitionibus plurimis et castris occupatis seu con­bustis«, mondja Károly király (Anjoui. Okmt. I, 210.) 2) »Nostro lateri ingiter adhaerendo.« Ugyanott. 3) Anjouk. Okmt. I, 210.

Next

/
Oldalképek
Tartalom