Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 276

:276 TÁECZA. A kunszent miklósi ev. ref. gymnasium értesítöjé-ben a másfél" százados múltú iskola rövid története 17 85-töl egész napjainkig van vázolva. A városi közönség dicséretes buzgalommal gyámolította a fejlődni lassan kezdő iskola ügyét a jelen század ötvenes éveitől kezdve, mikor olyan emberek állnak élére, mint Fördös Lajos és Csabai Imre. A község áldozatainak jegyzéke a legtöbb helyet foglalja el e rövid vázlatban, de a folytonos szervezkedés munkája is élénken kidomborúl, mi a dolgozat írójának (neve nincs megmondva) mindenesetre becsületére válik. Ha e rövid vázlatot elolvassuk : csakugyan meggyőződünk az író felfogásának helyességéről s igazságáról, hogy a szegényes viszonyok közt lassanként fejlődő intézet, ha fényes múlttal nem dicsekedhetik is, bátran hivatkozhat a polgári elem azon ifjaira, a kiknek módot és alkalmat adott a műveltségben való részesülésre. Dr. Y. J. IRODALMI SZEMLE. — Grünwald Béla múlt évben megjelent munkájának a Régi Magyarországnak folytatása az Uj Magyarország megjelent. A közönség, mely a munka első részét is nagy tetszéssel fogadta, érdeklődéssel várta e kötetet, mely mint értesültünk rendkívüli keletnek örvend. Megoszlottabb a sajtó véleménye, mely a Régi Magyarországot teljesen méltányolta. Egy része magasztalásokkal halmozza, a másik erős kritikát gyakorol. Mi e munka ismertetésére egyik legkitűnőbb írónkat kértük fel s szíves ígéretét birjuk, hogy azt tüzetesen fogja ismertetni. — Máriíssy Béla nagy történeti müvéből, »A magyar törvényhozás és Magyarország történelmé«-\>ö\, a mult év végén, hamar egymás után két vaskos kötet jelent meg, a VIII-ik és IX-ik, melyek I. Ferencz József uralkodása korát tárgyalják. Az előbbi kötet a világosi fegyverletétel utáni közhaugúlat festésével kezdődik s az 50-es évek kimagasló történeti eseményeit írja le, XIV fejezetben. Szól többek közt a rémuralomról, a pátensekről, az emigránsokról és törekvéseikről, a belügyi új intézményekről, a külföldi események Magyarországra hatásáról, a krimi hadjáratról s azok következményeiről, a híres vallásügyi pátensről és az ellene keletkezett mozgalomról, az emigránsok tárgyalásairól Napoleonnal, Victor Emanuellel, Garibaldiról stb. Az 1861-iki alkotmányos mozgalmak tárgyalásával végzi e kötetet, szépen jellemezvén utolsó fejezetében Teleki Lászlót és Deák Ferenczet. A IX. kötetben folytatja e jellemzéseket az akkor szereplő politikusokról ; leírja a 61-iki országgyűlési küzdelmeket, a pártok álláspontját, Teleki László öngyilkosságát s annak valószínű okait, Deák első és második feliratát, beszédeit, Tisza Kálmán határozati javaslatát, s végül az országgyűlés feloszlatását. Az egész kötet tehát az 1861-iki országgyűléssel foglalkozik. Szépen, lendületesen írott fejezetek.