Századok – 1890

Tárcza - Történelmi értekezések iskolai értesítőkben 87. V. J. 271

TÁRCZA. 271' •Lajostól. Hermann Antal itt is olvasható felolvasásáról (Alternatívák a román ethnologiához) máshol is megemlékezünk. Szöts Sándor adatokat közöl Szántóhalma és Szent-András történetéhez. Király Pál P. Aelius Theimes fölíratait közli a dévai muzeumból. Téglás Gábor Hunyadmegye barbár fémleleteiről értekezik. Azután ismét egy emlékbeszéd következik Hunyadvári dr. Arányi Lajos fölött Király Páltól. Sólyom-Fekete Ferenez egy hunyadmegyei ősmagyar telepről (Hasdadról) értekezik, 46 nagyérdekü eredeti oklevelet közölvén függelékül 1333 — 1549-ig. — Végül a társulat 1887—88. évi működésének rövid vázlatát állította össze Kun Róbert. — A hunyadmegyei töbténelmi és régészeti társulat mái'Czius havi rendes szakülését e hó 5-én tartotta meg dr. Sólyom-Fekete Ferenez elnöklete alatt, melyen először is dr. Darvai Móricz főreáliskolai tanár tartott érdekes előadást a román állami alakulásokról, ismertetve előzetesen a román történetírók elfogult s a nemzetiségi származás elméletéhez erőszakolt felfogását, s kimutatva, hogy a XIV. századig náluk állami alakulás sehol sem mutatható ki. Az élénk tetszéssel fogadott előadás után Király Pál tartott ugyancsak tanulságos értekezést a dácziai nemzetiségek nyelvi 'viszonyairól. Az előadásokra folyó ügyek következtek. TÖRTÉNELMI ÉRTEKEZÉSEK ISKOLAI ÉRTESÍTŐKBEN. II. Az irodalomtörténeti tárgyú programmértekezések közül első helyen •említjük az — Újvidéki kir. kath. magyar fögymnasium ÉRTEsiTöjÉ-ben közölt »Fáy András tanulókora« czimíí egészen sikerült dolgozatot dr. Badics Ferencztől. E dolgozat egy fejezete a Fáy közhasznú életéről írt monographiának, melyet a m. tud. Akadémia a Lévay-díjjal jutalmazott meg. Az itt közölt fejezet Fáynak Sárospatakon, majd Pozsonyban töltött éveiről ad számot, nagy részletességgel ismertetve a sárospataki főiskola múltját, épen ügy, mint Fáy első tanulmányait. A könnyedén írt dolgozat kellemes olvasmány, de tisztán tudományos szempontból nem egy kifogást lehet tenni a feldolgozás ellen. E fejezetből alig lehet az egész monographiára következtetést vonnunk, de ha a kidolgozás arányai az egész műben ugyanazok, mint e mutatványban, úgy Badics valószínűleg oly aprólékos részekre szedte hősét, hogy az olvasó a fától nem fogja látni az erdőt. A bőbeszédüség, hosszadalmasság, az elbeszélés lassú menete aligha válnak dicséretére a munkának. Erősb kritikai érzékkel a valóban fontos adatokat művészibben lehet vala csoportosítani. —- A szolnoki m. kir. állami főgymn'asium értesítője Szintén egy jutalmazott dolgozatból közöl mutatványt, Négyesy László müvéből, a •melyet »A kölcsön versek története« czímmel irt s a melyet a Kisfaludy-