Századok – 1890
Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - I. közl. 249
258 TÖRTÉNETI IRODALOM. 2-49 fajú nép megliasonlása s egyfelől a kuturgurok, másfelől a longobárdok segítségül hívása utat nyitott hazájokba az avaroknak. A gepidák 566-ban teljesen megverettek s a longobárdokkal kötött szerződésnél fogva az avarok lettek az ország uraivá. A longobárd király Alboin Olaszországba vonult s Pannoniát az avaroknak hagyta. Hogy a gepida uralom alatt 456—566-ban a régi római gyarmatlakosoknak valami maradványa e földön lett volna, semmi emlék nem mutatja. »Az avar uralom alatt feltűnik a bolgár nép 558-ban, melynek keleten saját fejedelme volt s az oly viszonyban állott Bajánhoz, mint a góthok és a gepidák Eteléhez. Ez idő alatt a dákok a sarmatákba, ezek a szlávokba olvadtak fel, melyek többségben voltak Baján birodalmában, s bár az a bolgár szövetség és keletről jött más népek csatlakozása által új erőt nyert, hosszasan állott fenn s kortársai Il-ik Etelének mondották ; utóbbi szerencsétlen csatái a szlávok elszaporodását, a frank királylyal vívott háborúja 795. az avarok teljes legyőzetését idézte elé. Az avarok alatt a római gyarmatosok utódairól a történelem ismét semmit sem tud. A kereszténység előtt azonban a frank királyok alatt egészen megnyílt az általuk lakott föld. A bajor püspököknek egy 870. évi panasziratában érdekes ethnograpliiai tények fordúltak elő. Említve vannak fenmaradt gepidák, megkeresztelkedett avarok, az avarok szerencsétlen hadviselése után országukba nagy számban bejött és elterjedett szlávok. Suidas az avaroknak a meghódított népekre való hatása igazolásáéi följegyezte, hogy a bolgárok annyira beolvadtak az uralkodó avar fajba, hogy ruhaviseletök is avar volt.« III. Dákia a magyar állam állandó birtokában. Könyvének e sarkpontját a 33—49. lapon tárgyalja Hunfalvy, mélyreható forrástanúlmánynyal, élénk tárgyszeretettel s kritikailag. Forrásai : Constantinus Porhyrogenitus, Kedrenus, Zonaras, Szent Bruno püspök, az újabb írók közül: Miklosich, Teutsch és Firnhaber, Endlicher és az oklevelek. »A mai Oroszországtól keletre — így szól ő — a Kaspi tengertől fel a Volga hosszában a Don nagy kanyarúlásáig feküdt a IX. században a khazár birodalom. Ettől északra laktak a volgai bolgárok, a kiket akkor fekete bolgároknak is neveztek, nyugatra a Balti tenger mellett a finnek ; délre tőlük hullámzott a meglehetős ismeretlen nagy szláv néptenger kiterjedve a Kárpátokig. A nyugati finnek és szlávok s a bolgárok és khazarok közötti nagy térközre behatolásra két kapu tárult föl : egyik t. i. a nyugati kapu a finn tengeröböl, melyen a skandináv Rös-ok (oroszok) jöttek be s a finnek és szlávok közt megtelepedve, tekintetüket óhajuk tárgyára, délre fordították, a hová nekik az utat a Dnieper folyó mutatta ki.