Századok – 1890

Értekezések - PÓR ANTAL: Bogár István és Bogárfia Márton. (Képek a XIV. századból) 217

224 ÜOGALI ISTVÁN erőszakos embernek a meghiggadt országban nem volt keletje. Nincs is igen emlékezés felőle. Az irányadó körök is megfeledkeztek róla. Világos jele ennek, liogy a királyi javak visszafoglalása alkalmából ( )-Mersét, örökös birtokát, mely huszonnyolcz márkánál többet nem ért, el akarták tőle venni. Csak úgy menthette meg, liogy huszonnyolczad magával, régi szokás szerint, mezítelen lábbal kiállóit a vitás földre és rögöt tartván feje fölé, niegesküvék, hogy ( )-Merse az ő, eleitől reá maradt birtoka. ') Anyagilag sem állhatott már jól, mert egyik utósó tetteűl ( 1329.) azt találjuk följegyezve, hogy meghatalmazta Tengeldy íM ihályt az őt megillető, künnálló liarmadbirságok beszedésére.2

) Fiáról egyről tudunk, kit Jakabnak hittak. Leányáról is egyről, Ilonáról. Ez Siklósi Pálnak volt felesége és anyja két fiának: Gyulának és Istvánnak, kik atyjokat jószágaik elidegenítésétől tilalmazzák.8

) Gúnya fiáról Domokosról is van 1341-ben emlékezés, midőn tátomi birtokrészét Becsei Vesszősnek nyolcz m árkáért elzálogosítja, liogy e pénzen egy másik zálogát kiváltsa.4) Tehát elzüllendő ember, ki lyukat lyukkal töm, adósságot adóssággal fizet. II. Egészen más forma ember volt Bogárjia Márton, a Csákok serviense, ki rátermettsége és vitézsége mellett illeszkedése által gazdái bizalmát és kedvezését nyerte el ; így jólétre sőt gazdagságra tett s/.ert, s azt ügyességével nem csak megtarthatta, de folyton gyarapítliatta is. Eredetéről, de sőt atyjáról nevén kivűl egyebet nem tudunk.6

) Zichy Olmt. I, 331. - - Rendesen két márka után kívántak egyegy eskütársat. 2) U. o. 332. — Az erdélyi káptalan előtt Lack a székelyek grófja a király nevében birtokot cserél bizonyos Bogárral (filio Francis«', filio Bcthend). De ezen Bogár aligha egy személy a mienkkel. {Fejér, CD. VIII ill, 377., l.ol ezen okmány csonkán van közölve.) 8) Anjoukon Ohm. III, 425. IV. 218. V, 355. 4) Zichy Ohmt. I, 609. 5) Atyja neve Bagar, Bogár, Bugar alakban fordul elő. Szerény nézetein szerint e név a Bogomil vagy Bogomir névnek összevonásából ered ép úgy, mint pl. Dezsér a Dcsiderius összevonásából. A Bogomil nevet Bagamel, Bagamér, Bogoméi, Bogomér, Bogomerius, Bugumér és több hasonló változatban találjuk. Ilogy utíbb a magyaros hangzású Bogár maradt a leginkább elfogadott, azt kifejtettem ily czímü történelmi csevegésemben : »Tarka képek a középkorból.« (Almanach, az 1890. évre kiadja a Sz.-István-Társ.)