Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - DR. WENZEL GUSZTÁV: A Frangepánok Magyarország történetében az Anjou királyok korában - I. közl. 193

A FltANGEPÁN'OK MAGYARORSZÁG tÖRTÉNKTÉBEN A kérdés egyébiránt, melyről itt szorosan véve szó van — az, hogy minő jelentőséggel birtak Magyarország történetében a Frangepánok az Anjou királyok korában, vagy a nagy bán, Frangepán Miklós előtti időben? Ez a magyar történetnek egyik főfontosságú korszaka, a melyben mindazonáltal eddigi irodalmunk a Frangepánok szerepléséről említést alig tesz. Feladatom tehát azt kívánja, hogy — a mennyiben mégis kétségtelen, hogy a, nagy bán fellépésének előkészítő eseményei ezen időbe esnek — kifejtsem azon momentumokat, a melyekben a Frangepánok jelentősége kiválóan mutatkozik. S ezen szempontból a fősúlyt azon változásra kell fektetnünk, mely a Frangepán család állásában az által történt, hogy — míg a XIV. század közepéig kettős állással birtak, t. i. mint magyarországi főurak, és mint a velenczei köztársaság vasallusai az 1358-ki jadrai békesség következtében a feudális kapocs alól, melylyel Velenczének voltak lekötve, felszabadultak, s egyedül már mint magyar főurak szerepelnek a történelemben. A dolog természetében feküdt, hogy ezen változásnak roppant következései voltak. * * A nagy tatárjárástól kezdve (1243.) Magyarországban a politikai élet nem kevésbbé mint a társadalmi viszonyok fontos átalakulásnak indultak ; anélkül azonban, hogy az Anjou királyok előtti időt már új korszaknak nevezni lehetne. Mert IV. Béla és Y. István királyok mégazArpádí korszak traditionális irányeszméihez ragaszkodtak; s noha ezeknek hatása már gyöngébbnek mutatkozott mint régebben, és kiválóan IY. (Kun) László rendbontó velleitásai alatt mindinkább háttérbe szorittatik : azért az új szellem mégis csak IV. László halála után lép fel olycombinatiókkal, melyek az Anjou-kor kezdetét jelzik. A magyarországi Frangepánok szereplésének kezdete tehát még az Árpádok korszakába esik; annyiban mindazonáltal mégis új színben mutatkozik, a mennyiben a Magyarország és Veleucze közti viszony nem csekély mérvben változott. A köztársaság ugyanis az adriai tenger keleti partjára nézve határozottabb követelésekkel lépett fel, s Magyarországot onnan visszaszorítani,