Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 182

TÁRCZA. 185 Nagy Imre, Rainis József, Récsey Victor, Romer Flóris, Torkos László, Kőszegi Károly opera-éaekes stb. rövid fogyate'kos életrajzát. Azután a jótékonysági intézetekről, majd az iparról és kereskedésről szól, csak a füzet végén kezdődik (a minek minden egyebet meg kellett volna előznie) a történeti rész. A munka magyarul és németül jelenik meg, előfizetési ára a 4 füzetnek: 1 frt 60 kr. Az első magyar poátaszervezetről és az erdélyi postáéról a fejedelmek korában, történeti tanulmány jelent meg dr. Szádeczky Lajostól (52 1.). Az elsőben kimutatja, hogy az első magyar állandó postavonalat, nem mint eddig hirdették, Paar Péter 1558-ban, hanem még 1550 előtt Taxis Mátyás bécsi udv. föpostamester szervezte. Ismerteti továbbá a magyar posták szervezetét a XVI. és XVII. százév folyamán. A második értekezésben az egészen külön fejlődött és szervezett erdélyi posták történetét nyújtja a fejedelemség másfél századán keresztül 1542 — 1690-ig. Sok tévedést és balhiedelmet oszlat el, melyeket az eddigi postatörténeti munkák hirdettek, és új vezéreszméket állapít meg. Különnyomat a Közlekedésből. — A GrYÜRn-ről, történelmi és mütörténelmi szempontból, csinos kis könyvet adott ki dr. Szendrei János, különnyomatát a Vasárnapi Újságban megjelent közleményeinek. Tarnóczy Gusztávné gyürű-gyüjteméuyének rajzai illustrálják a 36 lapra terjedő kis könyvet. — Felvinczy György Comico-tragoediájáról Váli Béla irodalomtörténeti méltatást irt az Egyet. Philologiai Közlönyben. Ebből most egy 36 lapnyi különnyomat jelent meg, mely a színműirodalom történetéhez becses adalékokat szolgáltat. — »A BALATON«-ról hydrographiai leírás jelent meg Aczél József tollából, ábrákkal és térképekkel. Felöleli a régi irók német tudósításait is a Balatonról és a Fertőről, úgy a mellékén talált ősi sírokat és római telepeket. (29. 1., 2 ábra és egy térkép.) — Széchenyiről és Deákról egy »ünnepi beszéd« jelent meg, melyet Fenyvessy Ferencz mondott el Veszprém vm. 1889. decz. 1-én tartott díszközgyűlésén, Széchenyi és Deák arczképeinek leleplezése alkalmával. (15 1.) — A kolozsvári orvos-sebészeti tanintézet történetének vázlatát 1775—1872. a kolozsvári orvoskari tanári testűlet megbízásából megirta dr. Maizner János e. tr. — Érdekes adalék egyetemi oktatásunk történetéhez ; egyik ága százados múltjának képe tárái fel benne előttünk (80 1.). — A régi kőeszközökről dr. Ortvay Tivadar felolvasást tartott tavaly a bécsi anthropologiai congressusou, a mely eredetileg a Correspondenz-Blatt des d. anthr. Ges. lapjain s abból különnyomatkép is megjelent (Durchbohrung und Bohröflnung an alten Steinwerkzeugen cz. a. 4-edr. 8 1.) — Ányos Pál elmélkedéseit, melyeket ő 1783-ban tanítványai előtt a székesfehérvári iskolában a háromnapi lelki gyakorlatalattanagy-