Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - DR. DARVAI MÓRICZ: Étude sur l’origine des nationalités de la Transylvanie par m. le comte Géza Kuun 168

TÖRTÉNETI IRODALOM. 1 77 orbe romano« Kis-Ázsiából, Afrikából, Görögországból, Illyriából sereglettek oda, magokkal hozva a sok nyelv és istenség tarkaságát. És ez istenségek mellett a feliratokon említve a genius Daciarum, az erdélyi Mithra-emlékeket pedig jellemzi az oroszlán, mely a dákoknál a nap symbolumáúl szolgált. Aurelianus 270-ben »trans Danubium Daciam. . . sublato exercitu et provincialibus reliquit.« A Maros és Körös között gótok és vandalok telepedtek le, Erdély Gothia névvel jelöltetett (Jornandis). Majd húnok jöttek (»Peut être le nom de Hunyad n'est-il autre que celui des Huns«). A hunok imádhatták azt a kardot, mely Dáluokon, Háromszékmegyében a földbe tűzve találtatott. Kadicsfalva és Budvára Székelyföldön ma is fentartják a hun Kadicha és Buda emlékét. A hun birodalom bukása után fenmaradtak-e Erdélyben a hunok ? Szerzőnk igennel felel ; de ez a kérdés valamennyi, tanulmányában érintettek között legnehezebben megoldható. Annyi bizonyos, hogy szlávok is laktak Erdélyben, »un peu partout«, (Cserna, Berzava folyó-, Negoi, Bucsesd sat. hegynevek), de eltűntek nyomtalanúl ; ép így a gepidek, kik sokan lehettek, mert félszázaddal a magyarok bejövetele előtt Dacia prima et secundáról azt mondja ravennai Guido, hogy »et Gepidia appellatur, ubi modo Unni, qui et Avari inhabitant«. Ez idézetből látjuk, hogy avarok is lakták Erdélyt, kik gr. K. szerint a magyarságba olvadtak (ha csak el nem szlávosodtak.) A magyar hódítás idejében voltak »szlávok több völgyben, mondhatni : némileg mindenütt, dákok a hegyek között, avarok az erdélyi fensík nagy részén, bolgárok Eogaras környékén, kazárok a Maros és Szamos között, végre hunok a mostani székelyek földjén.« Ezen »tableau polyglotte«-ra néhány megjegyzést kell tennünk. Szlávok voltak, dákok és avarok lehettek (ki tudja, nem-e elszlávosodva ?), de a mi a bolgárokat illeti, ha nincs más bizonyíték, mint az, hogy egy 1231. okmány szerint Fogaras melléke »terra Bulgarorum extitisse fertur«, nem láthatni át, mire alapítható az a nézet, hogy a bolgárok már a magyarok bejövetelekor ott voltak ; a kozárok pedig (Constantinustól tudjuk), a magyarokkal együtt költöztek be, tehát magyar uralom alatt alapíthatták Kozárvárt és Kozárdot Szolnok-Dobokamegyében. A székelyföldi húnok mondja Kuun Géza »talán magok is magyarok lehettek, mivel.... Attila seregében magyar törzsek is voltak, melyek egy része úgy látszik, visszamaradt az erdélyi fensíkon«.. .. »Lazius szerint a székelyek az avarok utódjai volnának.« Ezzel elérkeztünk a székelyek eredetének vitás kérdéséhez. Gróf Kuun ebben teljesen Szabó Károlyhoz csatlakozik ; hisz a hun continuitásban ; igyekszik Anonymus elbeszélését