Századok – 1890
Értekezések - PETTKÓ BÉLA: Olasz emlékírat Bethlen Gábor megbuktatásáról. Fordításban közli 144
KÜLÖNFÉLÉK. .151 után következő változásokat, nem lehet csodálni, hogy magától felfedezi, kézzel foghatólag látja, hogy bármily segélyt engedélyezne, az a katholikus vallás és az apostoli szent szék kárára volna, miért is nem csekély fájdalmára esnék, hogy saját pénzével okozna kárt a keresztyén köztársaságnak. Fontolja meg Uraságod jól, a mit itt magas állású férfiak beszélnek, hogy minden alkalomkor önök folyton segélyt és támaszt kérnek ő szentségétől hazájoknak és személyeiknek a fenyegető veszedelemtől való megszabadítása végett. És azután a nélkül, hogy ő szentségének legkevesebb tudomása volna, alkudoznak, egyezkednek, fegyverszünetet kötnek, mintha ő szentsége nem is volna érdekelve ez ügyekben, mint csupán pénzt adni és segélyezni, a mit itt mindenki észrevesz és sajnálkoznak is fölötte, elhallgatom ő szentsége eshetőleges több más tekintetét. Mindazonáltal tényleg bevallom, hogy ő szentségének ez idő szerint nincs elég pénze erre nézve, nem hiányzik azonban hatalma s más hatalmas eszközei, hogy önöket segélyezze, ha önök hagyják magokat fundamentaliter kirántatni a nyomorúságból, melyben vannak. De a mennyire kiveszem az ön különféle leveleiből, önök csak néhány hónapra kérnek segítséget, akár elégségesen és gyökeresen megorvosoltassék is a baj, akár magától elmérgesedjék és iiszögösödjék, csakhogy némi időre biztosan lehessenek és a békét nyugalommal élvezhessék. így azonban sem ő szentsége, sem a többiek nem akarnak segélyt nyújtani, mert kiütvén magát ismét a baj, azonnal sietni fognak önök újból segélyt kérni, mert a hajó alámerül, sem ő szentségének, de önöknek sem nagy megelégedésére, sőt nagy fájdalmára. De a kapott segélyből sem húznak, mint feljebb mondám, semmi előnyt, mert az önök ügyei még nagyobb zavarban vaunak a segély után, mint előtt, s bár volna úgy, hogy ezt már ne tapasztalták volna önök saját maguk és a tartományok kárára. Miképen kelljen tehát eme zavarokon segíteni? Az én időmben összehívták volna az összes országokat és bekebelezett tartományokat Bécs városába, mint Mátyás császár idejében történt Lincz városába, és előadták volna amaz országok jelen helyzetét és a legnagyobb világossággal és alapossággal előadták volna a romlást, mely, lia intézkedés nem történik, fenyeget. És e végből átnézettek a lcanczelláriában a vélemények és tanácsok, melyek Ferdinánd, Miksa és Rudolf császároknak az erdélyi forradalmak alkalmából adattak, melyekből kivonva a lényeget, azt találták volna, hogy Gábornak nem kell hinni, de fegyverrel kikergetni, mint ellenséget és üldözni, hogy Magyarországnak az általa óhajtott birtoka biztosítva maradjon. Továbbá látták volna, mit kelljen cselekedni azon esetre, ha a török császár védelmezni és segélyezni akarná Gábort, valamint ha nem