Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Báthory István országbíró végrendelete 124

VÉGRENDELETE. 131 találunk az ecsedi tárházban. Ezüst pallosokról, szablyákról s uehány diszkardról tétetik említés, de a közhasználatra való fegyvereket ugylátszik nem tartotta szükségesnek előszámlálni az országbíró s csak általánosságban mondja, hogy az Ecsed várában lévő hadakozó szerszámokat Báthory Gáborra és Andrásra hagyja. Néhány vadászpuskáról van szó, miknek ketteje Báthory István lengyel királyé volt s egy bölény szarvából készült vadászkürtről emlékezik, megjegyezvén felőle, hogy »az belényét ö maga a király lőtte volt« stb. Az arany és ezüst drágaságokon kivűl igen nagy összeg készpénze is maradt az országbírónak, mit adósságainak kifizetése után rokonai és jámbor szolgái között osztott fel, nem feledkezvén meg az általa alapított varannói és ecsedi kórházakról sem, ámbár még életében gazdag alapítványokat tett azok fenntartására. Gondoskodott az uradalmaiban lévő szentegyházakról, prédikátorok és mesterekről, sőt az életében ugylátszik elhanyagolt s már romladozó báthori kolostorról is megemlékezett, »hogy mégis ne verné az eső és oktalan állat ne túrná fel« azt a helyet, hol annyi őse s közöttük Báthory István is nyugszik, kinek ott őrzött arczképét azonban felvitette az általa alapított báthori szentegyházba. Az ingóságokat ekkép felosztván az országbíró, roppant kiterjedésű jószágairól, várairól, városairól intézkedik, melyek, hogy egy általános szóllásmóddal éljek, igen könnyen fölértek egy középnagyságú német fejedelemséggel, mert István úr nemcsak atyjának egyetlen fia, de a szintén nagybirtokú Báthory Miklósnak is kizárólagos örököse, s ágazatának egyetlen és utolsó férfi sarja volt. Érdekesnek tartjuk szórói-szóra közölni azt, mit az országbíró a történetünkben oly nagy szerepet játszó Báthory nemzetség elágazásairól, s a külön ágazatoknak egymáshoz való viszonyáról mond végrendeletében, azon a helyen, hol Ecsed várát, tartományaival együtt, fiu és leányági rokonai között a fenmaradt oklevelek és privilégiumok értelmében megtartatni rendeli : / »Ugy vagyon, hogy az én Istenem egyéb nyomorim között evvel is keservesen megvere, hogy énnekem sem fiam, sem leányom nincsen, de az bizony dolog, hogy elein az mi nemzetségünk az Szaniszlófi Báthoriakkal (kiket úgy neveznek mostan) mind egyek voltak, de aztán successu temporis elágazának egymástól, és főképen Báthory Bereczken, Péter és Szaniszló Báthory akon, (kiknek az volt nevek Báthory Bereczk fiainak,) így szakattunk kétfelé. így immár az somlyai Báthoryak Szaniszlófi Báthoryaknak, mi pedig a Péter ágából Báthoryaknak, avagy Péterfi Báthoryak-9*