Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97

MEGNYITÓ BESZÉDE A .JAN. 26-AN TAKTOTT KÖZGYŰLÉSEN. 99 ezen irányzata nem volt ez értelemben és külső nyilvánulásaiban szoros értelemben alkotmányos, annak szelleme kétségkívül az volt, mert mindig a nemzet szellemének és tényezőinek éles fölismeré­sére, mérlegelésére és méltánylására volt alapítva, mely legtöbb esetben utólag biztosította eljárásával szemben sokaknak bele­egyezését és lelkes támogatását, kik előzetesen egyes intézkedései és lépései ellen óvakodva szabadkoztak volt. Korának ingatag nemzetközi terén gyakran változtak tervei, kísérletei és szövet­ségesei ; míg a belkormányzat mezején kifáraszthatlan szívósság­gal és következetes vaserélylyel, melyeket fényes siker koronázott, törekedett czélj a valósítására: egy rendes szervezetű haderő meg­teremtésére, a közigazgatás szabatos menetének biztosítására, főleg pedig az igazság részrehajlatlan kiszolgáltatására, mely hatalmast vagy gyöngét, gazdagot vagy szegényt, urat vagy pórt egyaránt biztosított jogaiban, vagy méltó büntetéssel sújtott merényleteiben. Személyében látták a nép összes rétegei az élő törvényt, és a háládatosság kegyeletével őrizték meg századokon át azon fejedelem emlékét, ki egyéniségében nyújtotta nékiek azon jogos biztosítékokat, melyeket a későbbi századok számos intéz­ményekben törekedtek valósítani. Külpolitikájának, minden lát­szólagos változásai daczára, volt egy tartós vezéreszméje : el nem szigetelni Magyarországot a nyugoti polgárosodás — sok­szor megakasztott, de mégis következetesen fejlődő menetétől, és biztosítani az ország fönnállásának és fejlődésének egy közép­európai háttért, melyet az ozmán hatalom növekedő ereje két­szeresen tett nélkűlözhetlenné. Ha az ettől közvetlenül fenyegető veszélyek és egyes diadalmas hadjáratai daczára nyugot felé for­dultak élete utolsó éveinek tervei, kisérletei, sikerei, annak oka, nemcsak azon varázsban keresendő, melyet a renaissance férfiára az ujolag fejlődött nyugoti és délnyugoti polgárosodás kellett hogy gyakoroljon,főleg egy roskadozó művelődés színhelyének szo­morú romjaival szemben : de kiválóan azon államférfiúi éleslátás­ban, mely megértette vele, hogy az ozmán hatalom főleg Kon­stantinápoly bukása után — egy világhatalom arányát öltötte fel, és hogy ellene egyes nemzetek védhetik területűket, nyerhetnek egyes diadalokat — de, hogy annak tartós legyőzése és meg-7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom