Századok – 1889

Értekezések - Dr. TORMA KÁROLY: Adalék gróf Lázár Miklós „Erdély főispánjai” cz. közleményéhez 311

318 adalék gróf lázár miki,ós rius 26-án igtattatott. Másik főispán-társa 1657. octóber 10. óta nagy-megyeri Keresztesi Ferencz volt. 12. Nagy-Megyeri Keresztesi Ferencz 1657. octóber 10. — 1662. deczember 5. Ebeni István, Tordamegyében viselt társ-főispáni állásáról, Kolozsmegye egyik főispánjává neveztetvén ki, az 1657. oct. 10-én tartott ülésen leköszönvén s a megye rendeitől levélben elbúcsúzván, — a helyére kinevezett másik főispán, nagy-megyeri Keresz -tesi Ferencz esküjét, mint ilyen, a megye rendei előtt ugyan e napon le is teszi. Esküformája a jegyzőkönyvben olvasható. Főispán-társa Mikola Zsigmond [1656—1661.] majd az ennek helyére Kemény János fejedelem által kinevezett Haller János volt. Ez utóbbival az 1662. deczember 5-én tartott megyegyűlésen együtt elnökölt, a midőn nevét legutoljára említik a jegyzőkönyvek. Az 1659. április 30-án kelt jegyzőkönyvben mint »supremus comes«, tehát mint első, és tán egyedül kormányzó főispán fordul elő. Tisztét Kemény János fejedelemsége alatt is megtartotta, mivel mint látók, e fejedelem uralkodása alatt főispántársa a Kemény által kinevezett Haller János volt. 13. Hallerkői Haller János 1661. januarius 26. — ? Mikola Zsigmond, Tordamegye egyik főispánja helyére, a ki tatár rabságban volt, Kemény János fejedelem » annuentiájából« Haller János neveztetett ki s hivatalába 1661. januarius 26-án igtattatik. Esküformája a jegyzőkönyvbe van vezetve. Az 1662. deczember 5-én tartott ülésén főispán-társával, nagy-megyeri Keresztesi Ferenczczel, együttesen elnököl. Arra nézve, hogy Haller János főispáni tisztét meddig vezette, a megye jegyzőkönyveiben további adatokat nem találtam. * Tordamegye főispánjainak nevére a marchale és judicialeprotocollumokban 1661. január 26-án túl nem akadhatni. További sorozatuk a jegyzőkönyvekből csak 1711., voltaképen pedig csak 1714-én kezdődőleg állapítható meg ekként: A megye 1711. februarius 17-én tartott, s valószínűleg főispán nem létében tartott közgyűlésén liadadi báró Wesselényi István, az erdélyi országos Deputatio elnöke s egyszersmind Kolozsmegye főispánja elnököl. S ez a tény érdekes adat arra nézve, hogy ezidétt, vagyis a Rákóczi Ferencz-féle mozgalom lezajlása után Tordamegyénelc — s valószínűleg a többi erdélyi megyéknek sem — volt még törvényes, az új rendszer által beállított főispánja. Tordamegye rendei ezen a gyűlésen választották meg főjegyzőjükké borosjenei Tisza Györgyöt, Magyar-