Századok – 1889

Értekezések - Gr. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - XIII. közl. 229

234 Olt. LÁZÁR MIKLÓS. melyből, daczára hitlevelének, kiszökött. Fejedelmi testvére harczaiban részes, ki által 1660-ban Fogarasvára kapitányává tétetett. E várt ő Kemény János fejedelemnek, »kinek a tatár chamnál érette való lött kezességben való benne liagyatása miatt maga ellen nagy haragját lenni tudná, semmiképen az bátyja parancsára is megadni nem akará.« Végre sok intés és tanács következtében 1661, márczius 15-kén feladta azt, »de csomóját dolgának a hitlevélben jól megkötni és abban maga veszedelmére hagyatott s megmaradott rést elkerülni nem találta volt. Hogy a várat megadná, nem sok üdővel megfogaték Vécsen és onnan Fogarasba viteték fogva; ott is az oláh országokba fejedelem ellen irt levelei intercipiáltatván, a mely akasztófára ártatlan azelőtt esztendővel Mikes Györgyöt ő felakasztatta volt, azon akasztófára a bakcsaszáraji hitlevele is a nyakába köttetvén, a fogarasi váras piaczán mind azzal együtt (máj. 16-kán) felakasztatott vala.« * Minekutána a fogarasi vár Barcsay András által feladatott, Kemény János, úgy látszik, maros-némethi Gyulay Ferenczre, a volt váradi főkapitányra, bizta a vár védelmét, ki a várnak a török általi ostromlásakor is a várban tartózkodhatott; maga Apaffi fejedelem irja 1661. novemb. 23-kán a kisselyki táborból Haller Gábornak: »Gyulai uram még keménykedik Kemény mellett Fogarasban, de Isten kegyelme kezünkbe adá már az országnak nagyobb részét.« x

) Neki alárendeltje lehetett Bialis Olasz Ferencz, ki oklevélben is csak mint »capitaneus«, nem mint »capitaneus supremus« áll. E Bialis Ferencz II. Rákóczi György idejében jött Olaszországból be Erdélybe, e fejedelem alatt mint magyar, német, és szemén gyalogok kapitánya a török elleni harczokban dicséretes részt vesz és a gyalui harczban is jelen volt, honnan Magyarországra kikísérte a megsebesült Rákóczit s künn maradt. Kemény János mint fejedelem őt a fogarasi várkapitányává tette ; ekkor Bialis még nem volt honfiusítva, később, Apaffi Mihály idejében, honfiusittatott. Midőn Ali pasa a várt ostromlotta, nagy eréllyel működött a vár védelmében. A fönt említett Gyulay Ferencz a Kemény János 1662. január hóban történt eleste után alkalmasint már nem tartózkodott a várban, mert Bethlen történetiró szerint, midőn azután nemsokára a vár Apafiinak feladatott, Bethlen Gergely és novaji Szentpáli János azok, kik feladák a várt, kiket Kemény J ános a esiki veszedelemkor küldött volt segédhaddal be a várba, és kik a történetiró *) Jos. Cum. Kemény, Dipl. Tr. VIII. 1;.