Századok – 1889

Értekezések - THURY ETELE: Dragoni Gáspár és a körmendi főiskola. (Korrajz a XVI. századból) 215

218 DliAOONI GÁSPÁll kiadott »Agenda«-jában, tíz helyen mindig mint »a magyarok confessiójá«-t említi, holott az a kálvini elveket hatalmasan vallja magáénak. S mikor nálunk Dunántúl is »magyar pap«-ról, »magyar ekklézsiákról« ') beszélnek: a reformátusra kell gondolnunk, mert ezt máskép meg nem értjük akkor, mikor magában Sopron városában három »német« evangelikus lelkész működik. Az ünnepélyesen convertált Beythe ekkor ilyen czímet használt: »Magyarországban az Isten egyházainak püspöke, és a (német-) újváriaknál az Isten igéjének lelkipásztora«,2

) a melyhői kétségtelen lesz előttünk azon tény, hogy ő nemcsak Batthyány Boldizsárnak, hanem a német-újváriaknak is papjuk volt. Nem akarok véleményt mondani ezen kérdésről, de mivel Beythe István életirója, Fabó András oly élesen kikel a koráig reformátusnak tartott Beythe evangelikussága mellett, hogy még a csepregi 1591. évi colloquium után is evangélikusnak tartja őt, daczára annak, hogy azon nyilvánosan a helvét hitvallást védelmezte Beythe : el kell mondanom azon okokat, a melyek kételyeket támasztottak lelkemben e két férfiú evangelikussága iránt. Tudjuk, hogy a Batthyányak reformátusok voltak, s Beythe már 1576-ban az ő udvari papjuk volt; imént is említettem,hogy ez a Beythe 1591-ben maga is a helvét hitvallás mellett foglalt állást, s ezek után kérdem: vájjon talán ekkor lett-e egyszerre reformátussá? Oh nem, már régen az volt. 1582-ben kiadott munkáiban már a református felfogás mellé áll, ha oly válogatott szavakkal fejezi is ki gondolatait, hogy munkáját mindegyik fél jó lélekkel használhatta. Lesz alkalmam másutt az ő hitfelekezeti álláspontját egy külön tanulmányban felmutatni s azért most csupán Dragoniról kívánok szólani. Fentebb hivatkoztam már arra, hogy Dragoninak Beythével, Batthyányval való viszonya az ő reformátusságára mutat; a minthogy' az elsőnek kérésére és ez utóbbinak engedélyéből, beleegyezéséből lett is soproni prédikátorrá. De lia ebből még csak gyanítjuk vallásfelekezeti jellegét: azon helyek, a melyeken élete későbbi éveiben megfordúl és hivataloskodik, ama sejtelmet és feltevést, hogy ő csakugyan református volt, szilárd meggyőző') Dragont Gáspár levelei 1576., 1584., 1587-ből a soproni / levéltárban. 2) Sajátkezüleg írt nyugtáján eredetileg latinul így: »Slephauus Beythe, superattendens ecclesiarum Dei in Hungaria, et pastor miiiisterque verbi divini apud Uyvarinos.« Kelt Sopronban 1587. julius 13. Ugyanerről van egy másik nyugtája is, a melyen csak az aláirás az övé, de éppen így van a bekezdése, mely Német-Újváron kelt 1587. julius 11-én. Mindegyik a régi naptár szerint. U. o.