Századok – 1889
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - II. közl. 561
564 THAL.Y KÁLMÁN. mint hová lett a fejedelem, czímerét ábrázoló középső, harmadik: kő ? — ma már nem tudni. Ezt is csak véletlen szerencséből találhattuk föl. Kiegészítve most már e sorokat a Kutschera másolatával, a teljes felirat a következő: DOMINUS GREGORIUS (Czímer.) 1)JI; KESEK AB HUNGÁRIA. Az itt olvasható Gregorius de Kesek név annyi mint Nemes Köszeghy Gergely, a ki az egyházi anyakönyv szerint Kőszeghy Györgynek és Yitális Mária-Angela nevű nejének volt már itt Rodostón, 1769. martins 16-án született fia (s a már említett Kőszeghy Czecziliának, Asian conz-ul nagyanyjának édesatyja), a ki a jelen század elején a rodostói angol és orosz,, majd a franczia conzulság tisztét viselé. O vala tehát, a ki az akkor már romladozott Rákőczi-fontaine-t 1812-ben a nagy fejedelem emléke iránti kegyeletből helyreállíttatá s reá ez újabb feliratot téteté, — büszkén hirdetvén ebben a saját magyar származását is, noha magyarúl már, mint harmadik generatió, nem tudott, mit a »llagozzi« és »De Kesek« nevek világosan bizonyítnak, a kassai doctor 1794-iki följegyzésén kívül. Ezzel a Rákóczi-csorgókút története tisztába van hozva.. A rodostói Kőszeghy-ivadékokról még alább, a matriculák adatainak közlése után, tüzetesen szólandunk. Ez nap — okt. 8. — délutáni hat órakor egy személyszállító török gőzös volt indúlandó Konstantinápolyba; ezzel szándékozánk visszautazni, minthogy különben három teljes napig itt kellett volna várakoznunk. Különben is, rodostói kutatásaink jóformán be valának fejezve. A még hátra levő pár órát arra fordítottuk, hogy a török várost bejárjuk. Fölmentünk a konakhoz; s bár óhajtottam volna a pasánál tisztelegni: de a török czerimoniákat s sziveslátást ismerve, attól tartánk, hogy le találunk késni a hajóról. E látogatás elmaradt tehát; hanem történt velünk a török városrészben egy kis epizód, melyet, mint a törökök. TUAM QUAE HANG EXPLET SITIM FRANCISCUS RAGOZZI IN HANC FORMÁM HOMO FONTEM PRINCEPS PBIMUM POSUIT FONDA VITQUE QUAM POSTEA UT VIDES ORIUNDUS GALLICUK MELIOREM DIE 17. FEBR. QUE CONSUL REDEGIT. ANNO 1812.
