Századok – 1889
Tárcza állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 358
3-360 tárcza. Kálmán ír a gróf Bercsényi ivadékokról Francziaországban ; s az utolsó nagyobb közlemény a Dalmady család leszármazásáról szól. A vegyesek rovatában Pór Antal az Amadé (Omode) nádorokról ír s dr. Szendrei János három nemeslevelet ismertet czímerképekkel: Bálás máskép Székely Mihályét 1587-ből. Miskolczi Her Györgyét (Bocskaytól 1606-ból), Hoffmann Györgyét 1791-ből. — A BUDAPESTI SZEMLE mindenik füzetében van egy vagy két történelmi tanulmány. A januári füzet Janssen nagyhírű munkáját ismerteti a reformatio történetéről Bourdeau nyomán, történetírói pártatlansággal tárgyalva e bámulatos apparatussal írt munkát. A február—áprilisi füzetekben Dr. Török Aurél értekezik »egy ősi emberfajtáról Ázsia keleti szélén« — az ájnókról, mely annyival érdekesebb lesz a magyar olvasó előtt, mert irodalmunkban először van ez emberfaj behatóan és történelmi szempontból tárgyalva. A márcziusi és áprilisi füzetben Havas Sándortól van egy érdekes és actualis értékkel bíró tanulmány : »Palaeky Ferencz •és a magyarok.« Az áprilisi füzetben Acsády írt egy beható tanűlmáuyt Bethlen Gábor fejedelem udvartartásáról, mely a báró Radvánszky által szerkesztett »Udvartartás és Számadáskönyvek« első kötetének beható ismertetése. Minden füzet végén az Értesítőben van néhány történeti munka ismertetése. — A LUDOVII A ACADÉMIA KÖZLÖNYE, mióta a Hadtörténeti Közlemények megindultak, még kevesebb hadtörténeti dolgozatot közöl, mint annakelötte, a helyett az actualis jelentőségű hadi tanulmányokra fekteti a súlyt. E tekintetben a jan. és febr. füzetben talán legérdekesebb ama katonai földrajzi tanulmány, mely a magyar állam-terület egyes részeinek katonai jelentősége, értéke és méltatása czímét viseli s a bekövetkezhető háború esetére a hadmiveleti területeket ismerteti. A febr. füzet gyászkeretben jelent meg s megboldogúlt trónörökösünk necrologjával kezdődik. — A FIGYELŐ febr. és márcz. füzetében Paszlavszky Sándor: három zemplénvármegyei költőről (Szemere Miklós, Borúth Elemér, Darmay Victorról) ír, Vachott Sándorné emlékeit (rajzok a múltból) folytatja, Szalay Gyula : Virág Benedek életét és müveit ismerteti, Szabó József : Vörösmartyt, mint epikust méltatja, — Erdélyi Pál atyja Erdélyi János levéltárából közöl irodalomtörténeti érdekű adatokat, Szaák Luiza br. Jósika Miklós életét és müveit fejtegeti. Csaplár Benedek Révai didaktikájához közöl kiegészítő adatokat. A márcziusiban külön értekezést közöl még ijj. Mitrovics Gyula : Tompa Mihály zsengéiről; P. E.: Kazinczy Gábor gondolataiból; dr. Dengi János: Fábián Gábor két levelét mutatja be s végül Koncz József: Csáktornyai Mátyás és Marosvásárhelyi Gergely írók életrajzaihoz nyújt adalékot. Mindkét füzetet id. Szinnyei József irodalomtörténeti repertóriuma zárja be. — A MAGYAR NYELVÖB jan., febr. és márcz. füzeteiben több nyelvtörténeti adatot olvashatunk. Az érdekesebbek közé tartoznak a Steuer János által felsorolt olálios fordúlatok a székely beszédben, Szarvas Gábor
