Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A városi bizottság jelentése. I. Írta dr. Csánky Dezső 91

BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '99 század első feléből. Ez iratok leginkább zala- és kőrösmegyei birtokokra vonatkoznak. A Pogány család Máramarosban a XY. század végén jelenik meg. Egyik tagja Zsigmond, II. Ulászló uralkodása elején e megye főispánja. Egy 1493. levélben, mely különben nem nagy értékű, a következő hivatalos személyekkel találkozunk: »Yincencius litteratus de Hwzth vicesigillator salium reginalis maiestatis et familiaris magnifici viri Sanctur, arcliisigillatoris predictorum salium.« E család egy másik tagja: Péter pozsonyi ispán fivérével Zsigmonddal és Tyukarovszky Máté királyi kamarással együtt kapja 1495-ben II. Ulászló királytól a magban szakadt Urmezei Tamás máramarosmegyei birtokait, mint egy másik oklevélből megtudjuk: Urmező várost (oppidum), Yeresmart, Karácsonfalva, Eelsőapsa, Nyágova, Szelestye, Majszin, Szacsol, Jód, Konyha, Kisbocskó, és Dragomérfalva helységeket. Az oklevél, melyből e falvak neveit kiolvassuk, a csebi Pogányok és Pányiak kölcsönös örökbefogadó (adoptionalis) szerződése, mely a Pányiak terjedelmes birtokait is felsorolván, birtokai gyanánt a következő helységeket nevezi meg: Batthyan, Bolyraska Zemplénmegyében; Bees Ungban; Paan, Zelewske prope eandem Paan Abaujban; Thapyzenthmarthon Pestmegyében; Ontbelek, Dombrad, Szabolcsban; Been Esztergomban; Chwda Barsban; Kygyosgyarmath Hontban, és Zenthmyklostheleke Külső-Szolnokmegyében. x) Ez oklevélben fentebb említők, hogy Urmező oppidumnak czímeztetik. E czím feltételezi az országos vásárjog bírását. Határozottan azonban csak 1505-ben kapja Urmező II. Ulászló királytól ezt a kiváltságot, a heti vásártartás privilégiumával együtt. Még egy rövid oklevelet mutatunk be e család levéltárából, mely társadalmi és közgazdasági viszonyaink történetére nézve nem csekély érdekű. Ez irat egy nyugtatvány. Benne »ego Mendel Eekethew prefectus iudeorum« elismeri, hogy neki csebi Pogány Zsigmond összes pénzbeli tartozását lerótta a kamatokkal együtt. A kamatnak (usura) említése fontos momentum, mert kamat-szedés a középkori zsidóra nézve tiltott kenyérkereset volt. A csinos kis papir-oklevél különben Budán, a Mendel zsidó házában kelt »in festő G-eorgii martiris.« Tehát zsidó nyugtatvány, keresztyén dátummal. Eddig terjed ismertetésem a lyceum nagyértékű gyűjteményéről. Az elősorolt vagy közölt okleveleken kivűl azonban még nagyobb számmal találhat a kutató a legkülönfélébb természetű iratokat a hozzánk közelebb eső századokból. Azonban kifogy*) A helynevek az eredeti Írásmód szerint.