Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. DEMKÓ KÁLMÁN: Magyarország pénzügyei. Írta Acsády Ignácz 37

(!U. I.Á/.ÁU MIKI,ÓS. Pál fejedelemségét pártfogolta, és minekutána a pártfogolással felhagyott és Béldi a jedikulába vettetett, Zólyomi eddigi állapotjában maradt, Konstantinápolyban holtig »tisztességes provisio levén reája.« *) Kapi Kap;/ György. Kapy György, András és Gyulafty Borbála fia. 1654-ben nős, Bethlen Krisztinát, Bethlen Farkas nővérét birta nőül. kivel akkor N.-Paczalban lakott, A lengyel hadjáratkor II. Rákóczi György fejedelemmel együtt jött ki Lengyelhonból. A Rákóczi részére a rendek által a fejérvári országgyűlésen 1658. april. 16-kán kiállított biztosítólevelet ő is aláirta, , Ekkor alkalmasint Közép-Szolnokmegye főispánja, valószínűleg utóda Wesselényi Istvánnak, nem pedig a mult évben elhalt Serédy Istvánnak. Barcsay trónra lépte után Kapyt Dézsnél fogadta magánál, mint Rákóczi titkos megbízással küldött követjét. Rákóczi neki adá a hunyadmegyei főispánságot is 1659. őszén, de attól már a következő év nyarán megfosztá őt Barcsay. i Kemény János alatt, kinek Kapy neje rokona volt, mint consili- ^ ariust mellette működni látjuk, de a nagyszőlősi ütközetben betegsége miatt nem vett részt. Apafii a görgény-szentimrei országgyűlésen notáztatta mint Kemény-pártit, azonban nemsokára feloldoztatott, és ez évben, 1663-ban, midőn a Szebenn él táborozó oláh vajda két consiliarius küldését kérte Apafiitól, kik által tanácsait közölhesse a fejedelemmel, Apafii Kapyt küldte Petkivel együtt a, vajdához. Az 1665-ik év vége felé Kun István kezéből kivétetvén Hunyadmegye kormányzata, azt Apaffi Kapyra biztst. A Kun és Kapy közt felmerült hareznak a tanácsurak általi eldöntése után, mikor Zólyomi a megye főispánságát, mint őtet illetőt visszakérte, Kapy sietett minden eszközt felhasználni, hogy a megye élén maradhasson : közbenjáróűl felkérte Bánffy Dénest, de legnagyobb buzgósággal és eredménnyel Naláczy István működött a fejedelemnél részére, lei mint mondják, megesketi* a fejedelmet, hogy Kapyt soha sem fogja megfosztani a főispánságtól, és Apaffi mindenki bámulatára mellőzve Zólyomit, Kapynak adta . A hunyadmegyei mellett a zarándit és középszolnokmegyeit is viselve, a magyarországi tizenhárom megye által 1669. április végén Eperjesen tartott gyűlésen Apafiinak egyik biztosa volt. A Bánffy Dénes notapere tárgyalásakor Bánffy Zsigmond kikel* Lehoczky szerint neje lett volna briberi Melit Klára is : állítja Kállay Ferencz is. Egy krónika azt mondja, hogy 1667-ben Zólyomi beszökésekor ide hagyta szép fiatal nejét. Lehoczky ezen állítását igazolja okleveles adat, Kemény, Dipl ATIII le-ben.