Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A vármegyei bizottság jelentése. I. Írta dr. Márki Sándor 68

82 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '82 készíteni, liogy enuek alapján elkülöníthessék a vármegye erdélyi és magyar részeit. Magyarország részéről a király KruCsay János tiszántúli kerületi táblai assessort és Bagossy Lászlót nevezte ki. Az'Erdélyben e vármegyék lakói részéről folytatott perekben Erdélyben hoznak ítéletet, új pereket azonban ezentúl csak a debreczeni kerületi, illetőleg a királyi tábla előtt lehet indítani s a megyei hatóságoknak is magyar törvények szerént kell eljárniok. Az erdélyi törvényes adományokat azonban továbbra is érvényben tartja a király. (Nemeslevelek osztálya, 37. sz.) Ezen üvegszekrényben őrzött nemesleveleken s más kiválóbb iratokon kívül megvan a vármegye összes czímeres és adományos nemeseinek 1763—1769. közt készített jegyzéke betűrendben és községek szerént, terjedelmes családtani jegyzetekkel és a kihirdetésekre vonatkozó határozatokkal. Külön csomagban őrzik 1630-on kezdve az ezek mellékleteit képező okiratokat is, melyeknek tanúlmányozása, bár jórészben csak másolatokból áll, sok bonyodalmas genealógiai kérdésnek megoldására vezethetne. Az igazi megyei urakat azon nagy szorgalommal és pontossággal készített jegyzékből ismerhetnők meg, mely 1629-től kezdve időről-időre felsorolja a vármegye tisztviselőit. Kezelését nagyon megkönnyíti, hogy betűrendes névmutatóval is el van látva. Irodalmi emlékek nincsenek e levéltárban; mi legalább ilyeneket nem találtunk. Az orvostudomány fejlődésére nézve azonban szakköröket érdekelhet azon német kézirat, mely 225 folio lapon az orvostudomány egész akkori állapotát feltűnteti. Ozíme: »Das Deutsche Wienerische Dispensatorium: Nach denen neinzechen Clas(s)en eingetlieilet auch der Gebrauch und Nuzen beygesetzt.« 1776-ban »fecit Magnus Anton Erne Chynirgus pro 2 Ä. 20 xr.« Jellemző, hogy a vármegye leíratta a maga sebészével ezen hivatalos gyógyszerkönyvet a helyett, hogy megvette volna a kinyomtatott könyvet, melyet a collegium pharmacericum felsőbb parancsra állított össze. A törvényszék jegyző- és mutatókönyvei teljes pontossággal ugyancsak az 1727. évtől kezdve vannak meg (külön szekrényben), egy kis negyedrétű 55 és 282 lapra terjedő könyv azonban 1686. szept. 12-től 1705. febr. 26-ig néhány érdekes tanúvallatást és ítéletet tartalmaz. A könyv legnagyobb része 1705-re vonatkozik s ezt teljesnek mondhatjuk. A nép észjárását és erkölcsi állapotát, valamint a bíráskodás menetét világosan mutató jegyzőkönyvet érdemes volna valakinek behatóbban is tanúlmányoznia úgy történeti, mint nyelvészeti szempontból. A megyei levéltárban hiány nélkül megvannak az 1629-től 1849-ig s 1860-tól ináig terjedő közigazgatási, az 1 737-től 1853-ig menő büntető s az 1703-tól 1850-ig terjedő polgári törvényszéki