Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A vármegyei bizottság jelentése. I. Írta dr. Márki Sándor 68

BIZOTTSÁGI JRIilüNTÉSEK. 77 Mihályt is fölkeresték panaszaikkal, ki 1697. febr. 12. meg is igérte nekik azok orvoslását, s egyúttal hangoztatta, hogy meg akarja őket tartani az atyja által megerősített összes szabadalmakban, tartozásaikat azonban nem akarták megfizetni Apafinak, úgy, hogy e miatt 1698. febr. 18. s 1700. január 28. kemény hangon parancsolt rájuk Lipót király. TT. Rákóczy Ferenczhez szintén hűséggel viseltettek, ha sokszor felpanaszolták is sérelmeiket. Erdélyi fejedelemmé választatása után kérték, erősítené meg szabadalmaikat. A fejedelem azonban 1707. julius 20. úgy határozott, hogy mivel e szabadalmak szokatlanul nagyok s mivel az azokat átíró Lipót adományleveleit az épen folyó ónodi országgyűlés megsemmisítette, az öt város privilégiumai érvénytelenek. A városok azonban nem nyugodtak meg e végzésben s új meg új kérelmekkel ostromolták a fejedelmet, pl. 1709. szept. 18-án. Máskor sem tapasztalták a fejedelem föltétlen kegyelmét. Például 1710. május 20-án, mikor azt kérték, hogy ne kelljen terményekben adózniok a vár fentartásához s midőn a rézpénz-forgalom tekintetében is nehézségekkel álltak elő. Csupán annyit könynyített rajtok, hogy megtérítni igérte az ő (a fejedelem) útlevelével járókra tett költségeiket, biztatta azonban őket, hogy az öt várost minden rendkívül való megterhelés alól mentessé teszi. Maga Lipót király, mint említettem, 1696. julius elsején megerősítette összes szabadalmaikat, sőt újakkal is növelte azokat. így 1697-ben salva gvardiát adott a városoknak, melynél fogva — tekintettel a háborús időkre — fölmentette őket attól, hogy a jövő-menő királyi hadaknak szekereket adjanak és postálkodjanak. Ugyanő adott czimert, 1701. junius 28-án, az öt városnak. E szerint Técsőnek sas, Visknek szarvas, Husztnak két nyíl, Hosszumezőnek ökörfő, Szigetnek pedig bölényfő a czímere, melyet, egyenként és összesen is használhatnak. Érdekes a huszti vár parancsnokának ez időből való három levele. Az elsőben 1698. február 7-én azt javasolja, hogy a viskieket és husztiakat mindaddig, míg ez alól a király föl nem menti őket, tovább is várbeli szolgálatra szorítsák. (Égy 1697. évi szept. 14. kelt rendelet szerint vizet is nekik kellett hordaniok a várba.) A másodikban 1701. ápril 1. a commendans megtiltja a városoknak, hogy egy fillért is adjanak ifjabb Apafi Mihálynak addig, míg el nem készül a huszti vár kútja; mert a király a legkevésbbé sem akarja, hogy valaki taksát is fizessen, szolgáljon is. (Évek múlva különben arra kellett kérniök (egy datum nélkül való levélben) Brondan Antalt, a neoaquistica bizottság elnökét, hogy csináltassa meg a huszti vár kútját, mivel nagyon terhes a lakosokra nézve, hogy a várba vizet hordjanak.) A harmadikban 1701. szept. 13. arról tanúskodik az erdélyi kor-