Századok – 1889

A Századok októberi a máramaros-nagybányai kirándúlásról szóló füzetének tartalma. - Tanulmány máramarosi oklevelekről. Írta dr. Mihályi János 57

máfcamarost okt,p,vj3i.ekr6l. 65 zését Magyarország első megalapítója és szervezője tényével és személyével kapcsolatba hozta. Fennebb említettük Váralja helységet. A vár maga már 1360-ban nem létezett. Több más helyeken is említenek metalisaink várromokat, de azoknak még csak neve is feledésbe ment. Azt sem tudjuk meghatározni, honnan merítette Bonfinius azon állítását, hogy Máramaros neve az ókorban Marmatia volt? Egyedül annyit látunk, hogy bronzkori tárgyak nagy számmal, népvándorlási emlékek megyeszerte előfordulnak; római imperátorok pénzei, byzanczi császárok aranyai, előbbiek néhol ezerszámra, sok helyen találtatnak, tehát már a régi századokban is élet és küzdelmes munkásság volt e vidéken, de hogy kik szerepeltek abban? — arról nem szólhatunk, mert a költő szerint »carent vate sacro.« A z egyházi életről, mely máshol a történeti események legbővebb forrását nyújtja, adatokkal a XIV. századot megelőzőleg igen kevéssel dicsekedhetünk. Ezen században ért véget az erdélyi s az egri püspök közti versengés a felett, hogy »terra Maramaros vocata« melyiknek dioecesiséhez tartozzék ? A királyi elhatározás egyszer az erdélyi, másszor az egri püspök javára szólott, míg végre is, mikép fennebb láttuk, az egri püspök győzött, kinek tizedbeli jövedelmét az 1329-iki privilégium minden 50 telek után egy márkában állapítá meg, mely azon időben jelentékeny összeget képviselt. Miklós egri püspök máramarosi vicariusaként említtetik 1346-ban Benedek a szigeti szent Imre hitvalló egyházának lelkésze, kinek közbenjárására a négy város szabadalma 1352-ben Szigetre is kiterjesztetett. Megemlítendő még Bartliolomaeus literátus Pastor de Ziget, ki egy 1432. évi oklevélben mint a vármegye alispánja szerepel. Ugyancsak a XV. században nyerte szervezését vármegyénkben a keleti egyház is; mint ehez tartozó lelkész előfordul Mirizló sacerdos Gryulafalváról 1386-ban, Koszta pap, Balota pap Közép-Apsáról 1428-ban, Nicolaus pap Visóról 1445-ben. Előfordulnak sok helyen monostorok, melyek közül legjelentékenyebb volt a Balk vajda és Drág mester által 1391-ben alapított és sz. Mihály arch, angyalhoz czímzett monostor, melynek görög szövegű alapító levelét Antonius konstantinápolyi patriarcha állította ki, s egy századdal később II. Ulászló király megerősítette. A monostor hegumenje a hívek által választatott, kinek a püspökéhez hasonló jurisdictiója Ugocsa-, Szatmár- és Szolnokmegyére is kiterjedt; ebből fejlődött utóbb a máramarosi püspökség. Körtvélyes volt a monostor székhelye, ennek sae-SZÁZADOK. 1880. VIII. FÜZET.