Századok – 1889

A Századok októberi a máramaros-nagybányai kirándúlásról szóló füzetének tartalma. - Tanulmány máramarosi oklevelekről. Írta dr. Mihályi János 57

MARAMAROSI OKLEVELEKRŐL. 59 Paulus magister domus fratruni de Maramorosio damus pro incmoria« és a melyben ugocsamegycbeliek által a bihari új egyház részére tett adományozás bizonyíttatik. *) E hiteles helyet okirataival együtt valószínűleg az 1241. évi tatárjárás nyomtalanúl elseperte, ügy hogy a helyet sem vagyunk képesek meghatározni, hol az egykor létezett, és azt sem, ha keresztes barátok, vagy más szerzetrendbeliek conventje volt-e ? mert a jelzett egyetlen okiraton kivűl i'elöle semmi inás emlék nem ismeretes. Általán véve bármely római katli. püspöki megyére nézve az illető székes káptalan volt jogosítva hiteles helyként eljárni és Máramaros az erdélyi s az egri püspökök közt folyt erős controversiák után, az egri püspök joghatósága alá tartozónak elismertetvén, a XIY. századból fennmaradt törvénykezési cselekmények nagyobb része is az egri káptalan mint hiteles hely közvetítésével létesült. — Az egri káptalan levéltára azonban, mikép arról 1885-ben személyesen meggyőződtem, máramarosi vonatkozású oklevelet csak is egyetlen egyet bír 1346-ból. melyben György viski lelkész ünnepélyes fogadalmat tesz, hogy az erdélyi püspököt törvényes püspökének soha többé elismerni nem fogja. Hogy a még lenni kellett sok más oklevél a török időkben megsemmisült-e ? vagy más levéltárba került ? - arról felvilágosítást nem nyerhettem. A mennyire szegény e tekintetben az egri káptalan, ép annyira gazdag a zemplénmegyei a szent keresztről czímzett leleszi convent levéltára; 1346-tól kezdve napvilágra jöttek innen szórványosan XIY-ik századbeli okiratok is, de a XY. századbeli oklevelek száma már szerfelett nagy. — A helynek közelebbi fekvése, mint Egeré, a közhitelesség és országos tekintély, melynek ezen premontrei rendű convent örvendett, tették azt, hogy megyénk lakói kiválólag ennek közreműködését vették igénybe. — Sajnos, hogy a levéltár bő anyaga ez irányban még rend-, szeres kutatás és tanúlmány tárgyává nem tétetett; ez azonban csak a helyszínén lehetséges, miután teljes szövegű másolatok beszerzését az arra ujjabb időben megszabott magas díjjak nehézzé teszik. Kisebb-nagyobb számban okleveleket birunk még több más hiteles helyektől is, így a gyulafej érvári és nagyváradi káptalanoktól, a benedictinusoknak kolozsmonostori és biharmegyei szent-jogi conventjétől; előfordulnak egyes oklevelek a székesfejérvári keresztesek conventjétől, névszerint egy statutio, mely 1495-ben csehi Pogány Zsigmond pozsonyi gróf és testvérei Magyar Történelmi Tár. II. köt. 104. 1.