Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. PÓR ANTAL: Sopron vármegye története. Oklevéltár I. k. Szerk. Nagy Imre 794

794 TÖRTÉNETI IRODALOM. 794" kötetben a cseli történetírás nagyban és egészben Palacky óta nem haladt volna: ez csakis IV. Károly császár korára vonatkozik, mely a cseh történet egyik fényes szaka és emiatt régtől számos mívelőre talált. Vajha ugyanezt mondhatnók a magyar Anjouknak a Luxemburgiakéval párhuzamosan folyó korára, hol még a kútfők kiadásán se vagyunk túl! Dudik azonban e kiadásokat: az Anjoukori, Hazai, Zicliy sat. Okmánytárakat sem ismeri; ellenben oly kritikátlan adatokat is mellőz, milyeneken nagy műve egyéb köteteiben itt-ott megbotránkozott a magyar olvasó. Amiben Dudik művét példányúi óhajtom felállítani, az tartalomjegyzéke. Nem ő maga készíti azt, hanem felügyelete alatt bizonyos Vesely Antal nevű ügyes registrator csinálja. Nálunk is értenének ilyesmihez, mint Knauz, Nagy Gyula, Géresi, Kovács Nándor és a Vatikáni magyar okirattár indexei tanúsítják, de nem adnak sokat az eífélékre ; pedig a mai táviratos, vasutas, ideges korban bizony szükségesek az ily kisegítők. PÓR ANTAL. Sopron vármegye története, kiadja Sopron vármegye közönsége. Oklevéltár. Első kötet 1156 —1411. Szerkeszti No.gy Imre. Sopron, nyomatott Littfass Károly könyvnyomdájában. 8-r. 652 lap. Ara 3 frt. Semsey Andor nagylelkű pályadíja mellett is hazánk múltját a történetíró csak akkor írhatja meg alaposan, ha az okiratok százezrei kiadva, a részletek földolgozva, ezer meg ezer monographia megírva, nevezetesen pedig, ha előbb az egyes kerületek, vármegyék történeti eseményei részletesen ismertetve lesznek. E meggyőződés vezette Sopronmegye közönségét, midőn vármegyéje jeles szülöttét, Nagy Imre kúriai bírót s akad. r. tagot Sopron vármegye története megírásával bízta meg. A mű két részből fog állani: a történelmi előadásból és az oklevéltárból. A történelmi rész ismerteti majd a vármegye geographiai, természetrajzi és statisztikai alakúlását; annak praehistoricus, római és népvándorláskori viszontagságait; a csornai, borsmonostor is egyéb hiteles helyek, a létező s elpusztúlt várak, mezővárosok és községek leírását; végre a megye, az egyházak, a mívelődés, a törvénykezés, egyes családok és kimagasló egyének történetével fog foglalkozni. E rész három kötetre van előirányozva és műmellékletekűl a megye középkori térképét, a régi és középkori műemlékek, régi egyházak és városok rajzait igéri.