Századok – 1889

Értekezések - Dr. TÉGLÁS GÁBOR: Hunyadmegyének a török világban szerepelt barlang-erődítvényei 19

in NYAHMEUYKNKK A TÖRÖKVILÁ<.SBAX szerre balt'elől egy előugró szikla szál megkerülése után előttünk áll az fvezetes barlangnyílás, mely még most is egész szélességében megőrizte védőfalazatát. E tekintetbén a glódi elfalazott barlang kiválóképen tanúságos, mert igen szépen szemlélteti e védmüvek eredeti szerkezetét, l.'gy látszik, a barlangnyílást 2 3 meter, szóval az emberi alakénál nagyobb magasságban elzárták s létrák segélyével szállíták magukat és féltettebb tárgyaikat be. A mész kötőszerrel készült tömör tálba két s<>r lőrést nvitottnk. Alúl-felűl 3—3 lőrés vehető észre s a felsők használatának megkönnyítésére az alapfalból itt is három decimeternyi párkányzat ugrik ki. A lőrések méretei különbözők s míg a nagyobbaknál a hoszszúság 0'8 meter, a szélesség pedig 0'45 meter, a kisebbek hossza csak ü'4 m., szélessége pedig 0'2 meter. Az alsó sor lőrései átalában öblösebbek, tágabbak a felsőknél. Az egyik lőrésen bemászva, 25 méter hosszú előcsarnokban találjuk magunkat. Itt vonták meg magukat a menekülők, mert a hátsó barlangszakasz jelentékenyen szűkül s egyenetlen talapzatával a szabad mozgást akadályozza. A barlanggal átellenben a Ruptura nevű szikla emelkedik, honnan a hagyomány szerint a török tatár portyázok be szoktak lövöldözni. Várady Ferencz volt nagyalmási jegyző közléso szerint az 1784-ki pórlázadás idején ősei itt találtak menedéket s az erdőfalvi oláhság mentette meg őket a lemészárolt-áfástól. Ennek emlékére hála fejében Váradyék az erdőfalvi gör.-kel. templomnak egy harangot ajándékoztak. 8. A páros-pesterei barlangeröd Hátszegvidékén. Az Erczliegységtől búcsút véve, távola Retyezát fellegekbe nyúló szirttömege alatt Felső-Szálláspatak volt nemes községtől alig egy órányira Páros-Pestere (= azaz. Barlangos Páros) Blfalftzott barlang (I'es tore cn Zidn a glódi szorosban.)