Századok – 1889

Értekezések - Dr. TÉGLÁS GÁBOR: Hunyadmegyének a török világban szerepelt barlang-erődítvényei 19

HVNYADMKC.YKNKK A TÖKÖK VlJj.Utji \s úgy helyezték el a védmű egy részét-, hogy a. szorosból keletkezhető támadást az oda, készült lőrésen át egy őrszem figyelemmel kísérheté. A barlang belvilága alig 30 40 főnyi őrséget fogadhatott be s a vízkészlet kimerültével, igen szorongatottá válhatott- volna a menekülők sorsa. Rendszeresebb és huzamosabb ostrom ellenében tehát alig tarthatta volna lel magát, de olyan harácsoló csapatok ellen, minők az Erezhegységet he szokták a török időkben kalandozni, egészen bevált a hirtelen elmenekült falusiak búvóhelyéül, honnan néhány lövéssel távol tarthaták a prédavágyó portyázókat. Maga a falusi nép épen a védelmi szerep tudatában rejtett kincsekről álmodozik s a fal tövében ily szerencsevadászok munkájával találkozhatunk, kik különösen Sz.-György nap körűi sa jnálatos buzgalommal szoktak itt turkálni. A fennebb leírt mádai völgygyei párhuzamosan alig néhány kilométernyire, ha a Plesia mare hegy nyergén átmegyünk, egy szűk völgykatlanban Erdöfalvát pillantjuk .meg. A kis falu az egymástól alig egy kilométerre harántul átfutó mészvonal közé ékelődött s míg felfelé egy hirtelen megszakadó sziklafal zárja el a kilátást, délre hasonlóképen bástyaszerű -leg övedzi a második mészgát. A falu felől Mennyországnak, líaju nevezett szirtsorban egész sor barlangnyílás tátong, melyek egyikét ismét befalazva találjuk. Az egykor szintén lőrésekkel felszerelt védműből 5 metemyi épen áll még ez idő szerint, bár a pásztorok romboló munkájukkal ezt se kerülték el. A barlang falba ezen kívül még belülről gerendákkal eltorlaszolt ajtó is 4. Az erdöfalvi felső barlangeröd. (Festere ex Zidu.) A Menyország, Bajn. Erdőfal vánál.