Századok – 1889

Értekezések - Dr. TÉGLÁS GÁBOR: Hunyadmegyének a török világban szerepelt barlang-erődítvényei 19

III NV U'MKCYÍ'NKK .V TÖRŐKVtLÁiíTíi X Zsigmond és Albert királyok által adományozott s ma széltiben Boiezának nevezett Kishánya mint aranytermő helység gyakran tárgyát képezéaz ellenséges invasiók prédavágyának s ilyen zivataros időszakokban a bánya üregek mellett az itt felsorolt barlangok is igénybe valának véve. De az átellenes kisbányai Magura meredekjén tátongó s öblös alakzataiknál fogva népiesen CsiröL-nek nevezett, általam azonban báró Eötvös Loránd, dr. Sólyom-Fekete Ferencz és gróf Kuun Géza neveivel megtisztelt barlangok bár szintén jó magasra helyezkedtek el s ugyancsak nagy fáradság árán szerezhetők meg: lőfegyverek ellen mégse nyújthatának annyi védelmet, mely megerősítésükre kifizethette volna magát. Kisbánya közelében Szelistyénél még egy mesterséges üregben találjuk meg a bányavidék önvédelmi harczának bizonyítékát. A helységen kívül a dreikai bányához haladva, balfelől egy pirosas homokkőfal marad el. Négy méter magasságban kis ablakformán alakított négyszögű rést vehetünk észre s ha létrával odáig jutunk: ott az ajtó párkánvzat csatornázatát is megkülönböztethetjük. Másfél méter magas, négy mtter széles. •"> meter liosszxis még füstvezetővel is felszerelt szobában találjuk magunkat. Az ajtó küszöbön két barázda jelzi, hogy az alant az eső forrásból kötél segélyével merítek meg szükség'idején edényeiket. Ez üreg legfennebb egy családnak, vagy 8—Ki főnyi csoportnak szolgálhatott menedékül. Mellőzve a Hondol bányahelységnél mutatkozó mesterséges üreget, látogassunk át az Algyógynál megnyíló völgy barlangjaihoz. 3. A niádai harlamjeröd. (Pestere cu Zidu.) Búcsút véve a kajánpataki völgytől, a Maros jobbpartján Algyógyig haladunk fel. Épen a Báthory-út alatt érjük el a Maros partot. Maros-Németi a gróf Gyulai-család ősi fés/ke és jelenleg a kiváló orientalista gróf Kuun Géza által lakott kastély átellenében fordulunk föl keletnek, hogy Maros-Solymos, a még mindez ideig magyar Haró érintésével tovább haladjunk. A szomszédos Ivéménd, a Váradyak egykori tulajdona ma csak rómbadőlt kastélyaival képviseli régi fényét. A Zeykek, Váradyak kryptáival együtt pusztul a ref. templom, melyben még a 70-es évekig isteni tiszteletet tartottak. Odább Arany, Kapy György várának marad») Fejér, Cod. Dipl. Hűiig. XI. köt. 293. lap és Venczel G., Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest. 1)880, 120. J,