Századok – 1889

Értekezések - JAKAB ELEK: A kolozsm. apátsági zárda mint üldözöttek menhelye - I. közl. 1

j8 A KOLOZSMONOSÍOHÍ APÁTSÁGI ZÁ1U>A. STB. sorsuk javítására az ország fejedelmeinél, kérelmeztek külsőknél is; bejárták az országot, a katholikus főuraktól segélyt s védel­met kérve; a katholikus magyar népnek mintegy szívén tartották kezüket, összetartva s vigasztalva őket, ápolva benne egy szebb jövő hitét. Nem csüggedtek el, nem támadtak az ország törvénye ellen: tűrtek és vártak, reméltek és munkálkodtak, mígnem az idők jobbra fordultak. Száműzetésük s üldöztetésük terhét és szé­gyenét békével hordozva, a hosszú időt .anyagi erőgyűjtésre for­dították, s oly tőkealapra tettek szert, hogy a mikor a kedvező pillanat eljött, a teljesen elkészült talajon a régi katholikus egy­ház — mint porából a phoenix — Erdélyben ujra föléledett. 1701-ben czéljuk felét elérték, Kolozsmönostorról Kolozs­várra bekültöztek. Nem tartozik felolvasásom körébe arról szólni: mit tettek ezentúl? hogy szereztek maguknak lakhelyet, az ország kathol. ifjúságának iskolát, híveiknek templomot stb.? átalában mik a vallás és nevelés érdekében tett szolgálataik? Ez nem is lenne fényes oldala működésüknek. De azt, a mi felol­vasásom másik ágát teszi, hogy a jezsuita-rendnek ezentuli főtörek vese mi volt ? meg kell ismertetnem. Ez Erdély közoktatás­ügye történetének igen érdekes és tanúságos része. Ez a k.-inonostori uradalom megszerzésének vágya és arra irányzott komoly törekvés volt. 1581-től 1(i08-ig bírták ők már azt királyi és fejedelmi adománynál fogva, s most újból megsze­rezni vásár útján óhajtották. Ez méltányos óhaj. a mit nem lehet hibáztatni. II. János (Zsigmond) vál. király a kathol. főpapság secularizált javait adta törvény által iskolák alapítására, Bethlen Grábor a korábbi Ferencz-rend, utóbb a jezsuiták Collegiuuiát saját ref. hitfelekezetének. A jezsuita-rend kiváltás útján kívánta a zálogban tartóktól megszerezni, a mit a fejedelem 1732. oct. 15. kelt kir. leiratával megengedvén: rövid időn meg is sze­rezte. Mily áron ? nincs róla adat közzétéve; de vannak későbbi becslések s meg van a feloszlatásukkor készült hivatalos Vagyon­kimutatás, a mit hátrább megismertetek. Ennyit a lelet első nagyfontosságú kéziratairól s azok köz­oktatásügyi és történetírási tartalmáról. JAKAB ELEK,

Next

/
Oldalképek
Tartalom