Századok – 1889

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457

502 THAIiY KÁf.MÁN". teljes épen, — csakhogy százados porréteggel, piszokkal vastagon borítva. Dézsa vizet, törlő ruhát hozattunk, és a czímert - valamint a Bercsényiét is szép fehérre lemosattuk, letöröltettük, kegyeletünk jeléül. Minthogy pedig a templom talapzatában tömérdek síremlék van : gondosan átvizsgáltam mindeniknek feliratát, — de nincs köztük ezen háromnál több magyar, avagy magyar vonatkozású egy sem; és, hogy azelőtt is alig volt: bizonyítja az 1794-ben itt járt kassai doctor tudósítása, a ki szintén csak ezt a három magyar síremléket említi, hogy látta. A többi, a mint meggyőződtem,mind csupa görög,s közöttük egynehány itt elhúnyt előkelő orosznak sírköve. Azonban úgy ezeknek, valamint a három magyar sírlapnak elhelyezése, pontos szemügyrevétel után azt a gyanút kelté föl bennem : mintha ezek nem feküdnének többé eredeti helyeiken, vagyis közvetlenül az illető sír fölött. E kellemetlen gyanúmban három körülmény erősít meg. Első az, hogy e templom alatt boltozatos, rendes sírbolt nem lévén: minden halottnak külön ástak sírt, külön boltozták be, s rátették az emlékkövet. Ekként sírhelyeket, természetesen, a talapzatban szerteszéjjel kerestek ki s váltottak az egyháztól. Ma pedig valamennyi sírlap a templom egyik hosszfelében (a keletiben) van, a földbe szorosan egymás mellé fektetve, s a nyúgati oldal, csaknem egészen a templom hossztengelyéig, közepéig, közönséges kőkoczkákkal kirakva. Az pedig elképzelhetetlen, hogy egyik templomfél sűrűen, teljesen tömve legyen sírokkal, — ellenben a másikba egyetlenegy halottat se temettek volna. A mai állapot tehát előttem azt látszik mutatni, hogy valami nagyobb restauratió alkalmával a szerteszét fekvő sírlapokat eredeti helyeikből kiemelvén, a simmetria kedvéért mind a Nem érdektelen körülmény, hogy Francziaországból egyik gróf Esterházy-Valsintől, a volt algieri kormányzótól, épen ott jártunk idejében érkezett egy levél a rodostói franczia conzulhoz, őséről Esterházy Antalról s ennek nejéről gr. Nigrelli Mária-Annáról adatokat tudakozó' és kérő. A franczia conzul aztán Asian úr révén hozzám fordulván, a kívánt adatokat följegyeztem s kézhez adtam neki. Örömmel tapasztalául ebből, hogy tehát a franczia utódok is érdeklődnek ínég kurucz eldődeik és Rodostó iránt.