Századok – 1889
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457
480 THAIiY KÁf.MÁN". Ezenkívül egyebütt is írja, bogy a fejedelem a kápolnája díszítésére és a mesteremberekre sokat költ. Hogy mesteremberekre: festőkre, szobrászokra, kőfaragókra, kőmívesekre, gypsz-öntőkre, esztergályosokra,') üvegesekre, asztalosokra, rézművesekre, lakatosokra, ácsokra, stb. szóval, építő és ékítő műipart űzőkre csakugyan sokat költött Rákóczi: azt rodostói egykoron fényes palotái, házsorai, még mai romladozott, elhagyatott állapotukban is mutatják, kivált ha azok belsejét vizsgáljuk. Idejárúlt a ma is fennálló faragott kő-terrasse, a pompás márvány-csorgókutak emeltetése, és a szép tilegóriákkal ékes sétakert ültetése, a tengerpart fölött. A kertről és csorgókrúl majd alább szólunk; most lássuk a házakat s ezeknek belső díszeit. A magyarok utczájának a fejedelem palotasorát képezett háztelkei az épületek mögött jó mélyen és pedig egyforma belső hosszúságban nyúlnak be az örményváros felé; úgy, hogy az északról délre húzódó főutezának a saroktól legközelebbi kéthárom háza is még ama telkek belső hosszúsági vonalán épült, a minthogy e pár ház is még a magyar telephez tartozott. E telkeken, az udvarokon belől, a magyar-uteza bal házsorát képező »mindenik háznak vagyon egy kis kertje«, — mint már Mikes írta; s mind e kis házikertek még ma is megvannak, szép gyümölcsfákkal beültetve, árnyas szőlőlúgasokkal díszítve. A kápolnás sarokháznak (a mostani parochia-épűlet) és a két szomszéd háznak (most az ecclésia bérházainak) kertjei azonban egy nagyobb kertet képeznek, mely a plébánosé. Rákóczi idejében pedig ezek a belső kertek - valamint a házudvarok is — le egész a tengerpartra nyíló akkori főkapuzatig, egy terűletet: a fejedelmi palotasor udvarát és házi kertjét képezték, mert a fejedelem egyesítette őket.2 ) *) Hogy Rákóczi — mint barátja Nagy-Péter ezár — maga is nagy kedvteléssel kezelte az esztergát Rodostóban, és hogy darabokra szétszedhető, ládákra rakható, s meg összeilleszthető mesterséges bútorokat talált föl : azt Mikes írja. Egyik hü apródjának Szathmári Király Aáámnak följegyzései szerint pedig már Francziaországban, grosboisi magányában is esztergályozott. 2) Erre, régi följegyzések és hagyományok nyomán a plébános úr figyelmeztetett, — de meg az egésznek fekvéséből is kitűnik.
